Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

A neandervölgyi férfiak jobb karja erősebb volt a balnál

2012.07.20. 21:26
A neandervölgyi férfiaknak szokatlanul fejlett volt a jobb karjuk, a legújabb kutatások szerint ezt háziasságuknak köszönhették, hiszen idejük jó részében nyersbőröket készítettek ki. A vizsgálatokról a Cambridge-i, az Oxfordi, valamint a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói tanulmányukat a PLoS ONE folyóiratban jelentették meg.

A Homo neanderthalensis jobb karja a humerus (felkarcsont) tanúsága szerint körülbelül 50 százalékkal volt erősebb, mint a bal. A ma emberénél ez az aszimmetria legfeljebb 5-15 százalékos, komolyabb eltérés többnyire sportolóknál, például teniszezőknél tapasztalható. Az antropológusok korábban azt feltételezték, hogy a jobbkezes neandervölgyi embernél a két végtag között aránytalanságot a vadászat okozta. Idejének legnagyobb részét a szabadban töltötte, nagyvadakat igyekezett becserkészni, hiszen ez volt a túlélés záloga a pleisztocén időszak változó éghajlati viszonyai között. A vadászok a jobb kezükben vitték a dárdát, és a jobbal hajították el.

A neandervölgyi ember csontmaradványai arra utalnak, hogy valamilyen állandóan ismétlődő, nagy fizikai erőkifejtést igénylő munkát végzett, olyasmit, aminek fontos szerepe volt a közösség életében. Nem meglepő, hogy a vadászatra gondolt mindenki, így született meg a neandervölgyi embernek mint vadásznak az alakja - magyarázta Colin Shaw, a Cambridge-i Egyetem antropológusa. A tudósok azonban nem zárták ki annak a lehetőséget sem, hogy a neandervölgyi ember két kézzel hajította el a dárdát, esetleg valamilyen más eszköz használata váltotta ki a felső végtagok közti  aránytalanságot.

A brit és az amerikai kutatók a vizsgálatban részt vevő férfiaknál az izomrostok elektromos tevékenységéről képet adó elektromiográfot (EMG) alkalmazták. Az önkéntesekkel több tesztet is elvégeztettek, jobb kézzel és két kézzel kellett elhajítaniuk a dárdát, miközben a váll- és mellizomzat aktivitását mérték, ezek az izomcsoportok mozgatják ugyanis a felkarcsontot. A tudósok meglepetésére a bal testfélen nagyobb volt az izomaktivitás, mint a jobbon, ami ellentmond a vadászat és a végtag-aszimmetria közötti feltételezett kapcsolatnak. Amikor viszont az önkéntesek kaparóval a nyersbőrt készítették ki, jobboldalt mértek nagyobb aktivitást a humerust mozgató izomcsoportokban.

Mint a kutatók rámutatnak, nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy a neandervölgyi ember sok időt töltött a nyersbőrök kikészítésével. Rengeteg bőrre volt azonban szükség, hogy megvédjék magát a hidegtől, ráadásul a neandervölgyi régészeti helyszíneken a leggyakoribb eszköz a kaparó. Ugyanakkor a néprajzi kutatások szerint a nyersbőr kikészítése általában az asszonyok dolga volt, eddig azonban kevés neandervölgyi női csontmaradvány került elő egy összehasonlító vizsgálathoz.