
Megfejtették a marsi hurrikánok titkát
A NASA Mars-járója, a Curiosity elsősorban a bolygó geológiai elemzésével, a marsi kőzetek vizsgálatával foglalkozik, de az űrügynökség kutatói az időjárás sajátosságainak elemzésére is használják a járművet. A Mars éghajlata számos szokatlan jelenséget produkál, de ezekre a kutatóknak legfeljebb elméleti magyarázatai lehettek. A legújabb elemzések azonban segítettek annak a megértésében, hogy mi vezethet például a pusztító hurrikánok és porördögök kialakulásához a bolygó felszínén.

A NASA harmincöt év alatt négy járművet is küldött a Marsra, amelyek időjárási adatokat is közvetítettek. Kevin Hamilton, aki a bolygó időjárásának számítógépes modellezésével foglalkozik, elmondta, hogy a felszíni hőmérséklet-ingadozást már korábban is észlelték; ez akár harminchét Celsius fok is lehet naponta. Ennek az az oka, hogy a Marsnak vékony az atmoszférája, és nincsenek óceánjai, márpedig ezek felelnek a hőmérséklet stabilizálásáért. Ezek hiányában a felszíni hőmérsékletet elsősorban a Nap határozza meg.
A hőingadozás már korábban is ismert volt a kutatók előtt, az azonban újdonságként hatott, hogy az atmoszféranyomás napközben is jelentősen megváltozhat. Egy átlagos marsi napon a nyomás ingadozása akár tízszázalékos is lehet. Hamilton elmondta, hogy a Földön ez az érték legfeljebb egy százalék lehet; tízszázalékos nyomásváltozást csak a legpusztítóbb hurrikánok esetén tapasztalhatunk. Nem meglepő tehát, hogy a Marson gyakoriak az elképesztő erejű forgószelek.
A NASA kutatói már húsz éve is feltételezték, hogy a sajátos időjárási jelenségek elsősorban két zónára korlátozódnak. Ezek a bolygó két ellentétes oldalán, az egyenlítő mentén találhatók, ahol a legerősebb az atmoszféranyomás ingadozása. A korábbi Mars-járókkal ellentétben a Curiosity épp az egyik zónában landolt, így lehetősége volt megfigyelni a hőmérséklet és a nyomás váltakozásait, valamint az ezek által okozott időjárási anomáliákat, például a hurrikánokat és a porördögöket.
