Átcsúszik 2013-ra a szuperlézerprojekt

Térségünk egyik legfontosabb tudományos projektje a Szegeden, Prágában és Bukaresten megvalósuló Exreme Light Inftrastructure (ELI), amit a szakemberek a sajtóban csak szuperlézernek neveznek. A jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű berendezés segítségével jelentős előrelépés történhet néhány súlyos betegség, például az Alzheimer-kór és a rák gyógyításában. Ezen kívül a számítástechnika területén is látványos eredmények születhetnek az ELI-nek köszönhetően.

A három országot érintő projekt azonban hazánkban csak döcögve indult be. A tudósok már 2010-ban kongatták a vészharangot, hogy késésben vagyunk, és azóta úgy tűnik, egyre rosszabbul állunk. Prága már több mint egy éve megkapta a támogatást az Európai Unió struktúrális alapjából, és ott már zajlik az építkezés, szeptember közepén a románok is megkapták az EU jóváhagyását. Mi pedig még be sem nyújtottuk a pályázatunkat. A kormány is problémákat látott a projekttel kapcsolatban, és vizsgálatot rendelt el. Eredetileg azt ígérték, hogy szeptemberre lezárják a vizsgálatot. Az Index kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azt nyilatkozta, hogy év végére végeznek a feladattal.

Jövőre indulunk

Földi Enikő, a kiemelt fejlesztési programokért felelő helyettes államtitkár azonban kedden azt nyilatkozta az Országgyűlés innovációs és fejlesztési eseti bizottságának ülésén, hogy két hónapon belül lezárhatják a tárgyalásokat az Európai Unióval, és várhatóan a jövő év elejére elkészülhet a végleges pályázati anyag, 2013 januárjában pedig már támogatási szerződéseket köthetnek. A projekt megvalósításához szükséges támogatásból 47 milliárd forint esik a 2007-2013-es pályázati szakaszra, 14 milliárd forint pedig átcsúszik a 2014-2020 időszakra.

Földi Enikő azt állítja, hogy a prágai központ előkészítésén dolgozó csehek visszaestek, mert nem az Európai bizottság által elvárt formában és tartalommal készítették el a pályázatokat, és az államtitkár szerint a projekt végén sikerül majd behozni a magyar hátrányt.

Bizakodóan nyilatkozott a bizottsági meghallgatáson Lehrner Lóránt, az ELI-HU Kft. ügyvezetője is. Szerinte a projekt felgyorsítása, alapos előkészítettsége révén hazánk átveheti a csehektől a három országra kiterjedő beruházás irányítását. Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy legtöbb kritika a projektet az építkezés csúszása miatt érte, viszont azóta szerződést kötöttek tervezőkkel, tervező csoportokkal, szeptember második felében pedig az első terveket beadták engedélyeztetésre a hatóságokhoz. Elkezdődött a tudományos előkészítés is, a szerződések megkötése.

Jön a jövedelem

A központ Szeged külvárosban, az egykori öthalmi szovjet laktanya területén épülhet fel, és Lehrner Lóránt szerint az ELI-vel kapcsolatos kormányrendeletnek köszönhetően meg lehet előzni az építési hatósági eljárások elhúzódását.

Lehrner Lóránt elmondta, hogy az ELI-projekt az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő 44 nagy berendezés egyike, a berendezés megépítésének előkészítésében 13 ország vett részt. Terveik szerint több mint 300 tudós fog a szegedi központban dolgozni. Számítanak fizikusok, biológusok, kémikusok, orvosok jelenlétére is. A központ alapterülete 24 ezer négyzetméteres lesz, a speciális igényű lézercsarnok kétezer négyzetméteren épül fel. Az ügyvezető üdvözölte, hogy a lézerközpont mellett jelentős terület marad szabadon, hiszen így a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek is a közelbe települhetnek. "Sok tárgyalást folytattunk intézetekkel, vállalkozásokkal, akik szívesen jönnének az ELI közelébe" – tette hozzá.

A szegedi központ építésének közvetlen költsége 245 millió euró, a közvetett hatásokat is beszámítva a központ több mint 300 millió eurós jövedelememelkedést hozhat a régióban.