Bernadett
-2 °C
12 °C

Közeleg a földi mágneses pólusok cseréje

2012.10.04. 11:45
Több százezer éve késik a Föld mágneses pólusainak helycseréje, ezért a tudósok arra számítanak, hogy ez hamarosan megtörténik. A több ezer éven át tartó folyamatot egy többpólusú, kaotikus időszak előzi meg, és egy elmélet szerint ez néhány évszázadon belül bekövetkezhet.

A Mars kutatása nemcsak arra jó, hogy megismerjük a távoli bolygó múltját, hanem arra is, hogy következtetni tudjunk a Föld jövőjére. Egy dolog védi meg a Földet attól, hogy élettelen kőgolyóvá váljon: a mágneses tér, ami eltéríti az űrből érkező halálos sugárzást. A tudósok attól tartanak, hogy a mágneses mező sérülékenyebb, mint azt korábban gondolták, és a kozmikus védőpajzs akár ötszáz élven belül eltűnhet, miközben áthelyeződnek a pólusok.

Geológiai leletek arról tanúskodnak, hogy a Föld mágneses pólusai 250 ezer évenként helyet cserélnek. Az utolsó ilyen esemény azonban 800 ezer évvel ezelőtt volt. Az északi pólus a múlt században 1500 kilométerrel odébb vándorolt, és körülbelül 10 százalékkal csökkent a mágneses mező ereje – állítja Conall Mac Niocaill, az Oxford Egyetem kutatója. A tudós szerint mindez arra utal, hogy közeleg az átfordulás ideje. Ennek a hatását nehéz megjósolni, de az biztos, hogy óriási következményekkel járna.

A Marson elvégzett kutatások alapján a vörös bolygó 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt vesztette el a mágneses mezejét. A földi élet alapja, hogy a bolygónk eddig mindig helyreállította a mágneses mezejét, és bízhatunk abban, hogy a következő pólusváltásnál is ez történik majd. De arra fel kell készülnünk, hogy már a mező fokozatos gyengülése is komoly veszélyeket rejt. Az emberiség egyre jobban támaszkodik a műholdak által begyűjtött és közvetített adatokra, és ha gyengül a mágneses védelem, a napszél használhatatlanná teheti az űrbéli eszközeinket. Az élővilágot is megzavarhatja a pólusok vándorlása, hiszen rengeteg állat – madarak, méhek és halak – a mágneses mező segítségével navigál.

Mérik és modellezik

A földi mágneses tér létrejötte a bolygónk mélyében lezajló folyamatoknak köszönhető; a magban örvénylő olvadt vas és nikkel által generált dinamómechanizmus gerjeszti a mágnesességet. A folyamatra az óceáni áramlatok és a földkéregben lévő mágneses kőzetek is hatással vannak.

Hogy pontosan miként is változik a mágneses mező, azt az Európai Űrhivatal három új űrszondája hivatott kideríteni. A novemberben elinduló Swarm projekt két műholdja 450 kilométeres magasságban méri majd a mágnesességet, míg a harmadik műhold 530 kilométer magasan a Nap hatását vizsgálja. A tudósok az új adatok segítségével pontosítják a mágneses mező mozgásával kapcsolatos számítógépes modelljeiket, így jobban megismerjük az előttünk álló változásokat.

Gyors zuhanás a káoszba

Ciaran Beggan geológus, a földmágnesesség specialistája lávafolyások vizsgálatával kereste a választ arra, hogy miként zajlik le egy pólusváltás. Amikor a láva kihűl és megszilárdul, a vasban gazdag olvadt kőzet elrendeződésére a mágneses mező is hatással van. A lávából kialakult kőzet tehát a mágneses mező egyfajta geológiai emléke. Ezek az emlékek a föld különböző pontjain másképp néznek ki, ami Beggan szerint arra utal, hogy a pólusváltás meglehetősen kaotikus és véletlenszerű folyamat.

A geológus szerint akár 500 év alatt létrejöhet egy olyan kaotikus állapot, amelyben nem két erős pólusa van a bolygónak, hanem sok-sok pólus szétszórva a bolygó felszínén. Ezzel kapcsolatban azonban kevés tudományos bizonyíték áll a rendelkezésünkre, további kutatások szükségesek annak eldöntésére, hogy pontosan milyen állapotban van a Föld védőpajzsa, és mi vár ránk a következő évszázadokban.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!