Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Reménytelenség klónozni a dinókat

2012.10.10. 11:06

Kevés tudós tartja hitelesnek azokat az állításokat, hogy máig fennmaradtak DNS-minták a dinoszauruszoktól, azt azonban senki sem tudta biztosan, hogy a genetikai örökítőanyag mennyi idő alatt bomlik le. Most néhány Új-Zélandon talált fosszília vizsgálatával erre is fény derült. Így már nincs okunk abban reménykedni, hogy valaha képesek leszünk klónozni a gigantikus ősi fenevadakat.

A sejtek halála után az enzimek elkezdik lebontani a DNS-t felépítő nukleotidok közötti kötést. Ezt a folyamatot számos mikoorganizmus gyorsítja, de a kötések bomlására a vízzel való érintkezés van a legnagyobb hatással. Mivel a talajvíz mindenütt jelen van, a föld alá került tetemek és a bennük lévő DNS bomlása – elméletileg – mindenhol hasonló ütemben történik.

A bomlás sebességét eddig azért volt nehéz megállapítani, mert kevés a DNS-t tartalmazó fosszília. Ha mindez nem lenne elég, az eltérő környezeti körülmények – a hőmérséklet, valamint az oxigén és a mikrobák jelenléte – mindegyik lelőhelynél eltérő, tehát másképp zajlik le a bomlási folyamat.

Két őslénykutató, a Koppenhágai Egyetemen dolgozó Morten Allentoft és az ausztráliai Murdoch Egyetemen dolgozó Michael Bunce, elemezni tudott 158 olyan lábszárcsontot, amelyek nagyon hasonló körülmények közt konzerválódtak. A kipusztult moák (óriás futómadarak) csontjai 600-8000 évesek, öt kilométeres körzetben kerültek elő, és körülbelül 13,1 Celsius-fokos hőmérsékleten vészelték át az elmúlt éveket.

A csontok korának és a DNS bomlásának mértékének meghatározása alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a DNS felezési ideje körülbelül 521 év. Magyarán 521 év után a nukleotidok közötti kötések fele megszakad, újabb 521 év után a maradék felének a kötése is felbomlik, és így tovább, egészen addig, amíg teljesen használhatatlanná nem válik az elpusztult élőlény örökítőanyaga.

A kutatócsoport becslése szerint még ideális körülmények közt, mínusz 5 fokon is minden kötés felbomlana legfeljebb 6,8 millió év alatt. De a DNS sokkal hamarabb olvashatatlanná válna, mert nagyjából 1,5 millió év után olyan kis részekre szakad szét a láncolat, hogy abból képtelenség értelmes információkat kinyerni.

Egyesek még mindig reménykednek abban, hogy létrejöhet a Jurassic Park, és abban reménykednek, hogy más körülények közt mégis hosszabb ideig fenn tud maradni a genetikai örökítőanyag. A két tudós is azt találta, hogy a korkülönbség csupán 38,6 százalékban felel a DNS-bomlás eltéréseiért, és más tényezőknek is nagy szerepük van. Meg kell vizsgálni, hogy a fosszília kiásása utáni tárolási módszernek és a talaj kémiai összetételének pontosan mekkora hatása van a bomlásra.