Napokig tartotta lázban a tudományos világot és a szenzációra éhes közvéleményt, hogy a Curiosity talált valamit a Marson, ami kicsi, fényes, nagyon nem illik a tájba, sőt, kimondottan mesterséges eredetűnek tűnik. Bár a NASA szakemberei már akkor akkor próbálták lehűteni a kedélyeket, és felvetették a lehetőségét, hogy a mozgó laboratórium egy egyszerű műanyagdarabkát ejtett el, majd talált meg, vad találgatások kezdődtek a fényes objektum mibenlétéről.
Mostanra kiderült, hogy valóban vaklárma volt az egész eset, és tényleg egy saját plasztik burkolatdarabkáját szedte fel a Curiosity a marsi talajmintával együtt. A Mars-járó egy teljes napját vitte el az objektum azonosítása, most azonban visszatér az eredeti menetrendhez, és folytatja útját a Glenelg nevű pozíció felé, amit a tudósok geológiai szempontból különösen izgalmasnak tartanak. A Mars-járó ott használja először a fúróját. Néhány hét vizsgálódás után a Curiosity tovább halad végső célja, egy 5 kilométer magas hegy felé, ahol a tudósok szerint a Mars több milliárd éves történelmére talál majd geológiai bizonyítékokat. A Curiosity 2,5 milliárd dolláros küldetésének fő célja azt megállapítani, hogy a Mars valaha alkalmas volt-e az életre.