Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megfejtették a gömbvillám titkát

2012.10.13. 15:16

Ausztrál fizikusok a világon először írták le a gömbvillám keletkezésének matematikáját. Az általában viharok közben vagy után, jellemzően épületekben, néha repülőgépen előforduló  jelenséget sokféleképpen próbálták eddig magyarázni a tudósok, esett szó mikrohullámú sugárzásról antianyagról, de még miniatűr fekete lyukakról is. A Journal of Geophysical Research Atmospheres című tudományos szaklapban most megjelent tanulmány az első olyan magyarázat, ami a fizika jelenleg ismert jelenségeivel és törvényszerűségeivel írja le a gömbvillám születését, ami egybevág az elektronok és ionok fizikájáról, mozgásáról való jelenlegi ismereteinkkel.

A gömbvillám a szemtanúk leírásai szerint általában 10-15 centiméter átmérőjű, vakítóan fényes gömb, ami a levegőben lebeg, és egy sétáló ember sebességével halad. Úgy néz ki, mintha tömény energiából állna, és a keletkezése után 20-30 másodperccel egyszerűen elenyészik.

A teória szerint a gömbvillám létrejöttéhez erősen ionizált levegőre és nagyon nagy feszültségre, kb. egymillió voltra van szükség. Ezek a körülmények tipikusan nagyobb viharok során, egy-egy villámcsapás után állnak rendelkezésre, de létezik hiteles beszámoló vihar nélküli gömbvillámészlelésről is, egy csúcsteljesítményen járatott katonai radarállomáson, erősen ködös időben.

Az elmélet szerint gömbvillám akkor jön létre, ha egymástól elszigetelt térben (például egy ablak két oldalán), az egyik oldalon az erősen ionizált, extrém magas energiasűrűségű levegő erős elektromágneses mezőt hoz létre, ez pedig a másik oldalon úgy gerjeszti a levegő molekuláit, hogy azok gömb alakban állnak össze és sülnek ki. A kutatás vezetője, Dr. John Lowke elismeri, hogy bármennyire tetszetős is az elmélet, bizonyítottnak csak akkor lesz tekinthető, ha a felhasználásával a gyakorlatban is sikerül gömbvillámot létrehozni, ellenőrzött, laboratóriumi körülmények között.