Vilmos, Bíborka
2 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Két anyja és egy apja lehet egy gyereknek

2012.10.24. 21:17
Két nő és egy férfi genetikai állományából felépülő embriót hoztak létre amerikai kutatók egy olyan vitatott technika felhasználásával, amellyel a jövőben megelőzhetik, hogy bizonyos gyógyíthatatlan betegségeket örököljenek az utódok.

Az Oregon Health and Science University (OHSU) kutatói hangsúlyozták, hogy az embriókból nem gyártanak gyerekeket, és egyelőre nem tisztázott, hogy a technikát valaha használatba veszik-e. A módszer korábban már vitákat váltott ki kockázata és etikai háttere miatt Nagy-Britanniában, ahol pár évvel ezelőtt hasonló eredményt értek el kutatók.

A brit kísérletek 2008-ban kerültek a címlapokra azzal, hogy a jövőben három szülője lehet egy gyereknek. Ez persze túlzás, mert a második nő saját genetikai állományának kevesebb mint 1 százalékával járul hozzá a létrehozott embrió génállományához. Az eljárás során egyszerűen helyettesítenek bizonyos hibás géneket, amelyek szabotálják a sejtek normális működését.
Az elmúlt években tudósok beszámoltak arról, hogy az ehhez hasonló állatkísérletekben egészséges majmok jöttek a világra, valamint arról, hogy az emberi petesejttel végzett kísérletek is biztató eredményeket mutattak. Az amerikai kutatók szerdán arról számoltak be, hogy tucatnyi korai humán embriót hoztak létre a módszerrel és úgy találták, hogy a technika nagyon hatékony a DNS-helyettesítésben.

Azok a gének, amelyeket helyettesíteni kívánnak, mások, mint amelyekre legtöbben gondolnánk. Ezek a gének nem a sejtmagban találhatók és nem befolyásolnak olyan tulajdonságokat, mint a szemszín vagy a magasság. A szóban forgó gének a sejtmagon kívül, a sejt energiatermelő szervecskéjében, a mitokondriumban vannak, ezért ezeket a géneket kizárólag az anyák adják tovább, az apák nem. Körülbelül 5000 gyerekből 1 örököl olyan betegséget, amelyet hibás mitokondriális gének okoznak. Ilyen hibák miatt jelennek meg olyan betegségek, amelyek tünetei között lehet szélütés, epilepszia, demencia, vakság, süketség, veseelégtelenség és szívbetegség.

Ha az új technika alkalmazását valamikor a jövőben engedélyezik rutinszerű használatra, egy nőnek úgy születhetne gyereke, hogy az ő sejtmagjának DNS-ét kapja meg, ám egy másik, egészséges nő mitokondriális DNS-ét. A Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában ismertetett tanulmányban Shoukhrat Mitalipov és egyetemi csoportja 64, egészséges donorból származó petesejtbe ültettek be más nő sejtmagjából kiemelt DNS-t. Megtermékenyítés után 13 petesejt mutatott normális fejlődést és alakult ki belőlük korai embrió. A kutatók arról is beszámoltak, hogy 2009-ben négy majom született hasonló DNS-transzplantációval létrehozott petesejtekből. Mitalipov egy interjúban elmondta, hogy szövetségi jóváhagyást remélnek az eljárás nőkön való kipróbálására, de a humán embriókkal folytatott kutatásokra adható szövetségi pénzekre vonatkozó jelenlegi megszorítások az efféle tanulmányok útjában állnak.