A kínai pártkongresszus ideje alatt a kínai űrhivatal újabb kutatási tervekről számolt be. A Sencsou 9 múlt nyáron végrehajtott küldetéséhez hasonlóan 2013 júniusában fellövésre kerülő Sencsou 10 (Shenzeu-10) is három űrhajóst, két férfit és egy nőt visz fel a Tienkung-1 (Tiangong-1) űrállomáshoz.
Az asztronauták tizenöt napig tartózkodnak a világűrben, ahol kézi vezérlésű és automatikus dokkolási műveleteket hajtanak végre, ezen kívül tudományos kísérleteket végeznek el, és ara is lesz idejük, hogy tudományos előadásokat tartsanak a Földön ragadt érdeklődőknek.
A küldetés célja azt kivizsgálni, hogy az emberek miként tudnak dolgozni a világűrben. A kutatómunka újabb lépéssel közelebb viszi Kínát ahhoz, hogy megvalósítsa régi tervét, egy laboratóriummal felszerelt űrállomás megépítését.
A Tienkung-1 űrállomást 2011 szeptemberében szállították a világűrbe, és eddig két tesztet végeztek el rajta: tavaly novemberben a pilóta nélküli Sencsou 8-cal dokkolt, idén júniusban pedig az utasokat is szállító Sencsou 9 csatlakozott hozzá. Ezzel Kína bebizonyította, hogy képes az űrben dokkolni.
A kínai űrhivatal szerint a Tienkung egy év után is jó állapotban van, és valószínűleg a Sencsou 10-zel történő dokkolás után is a pályáján hagyják, mert két évre lőtték be az élettartamát. Az azonban biztosnak látszik, hogy nem ez az űrlabor adja majd a jövőbeni űrállomás alapját, mert azt csak 2020-ban fogják megépíteni.
Kína egyébként már 1992-ben elindította az űrprogramját, de egészen 2003-ig kellett várni arra, hogy embert küldjön a világűrbe. A sikeres utazás azt jelentette, hogy a volt Szovjetunió és az Egyesült Államok után Kína lett a harmadik olyan ország a világon, amely saját területéről, saját fejlesztésű űreszközzel küldött embert az űrbe.