Blanka, Bianka
-2 °C
14 °C

A Húsvéti nyuszinak nincs légköre

2012.11.23. 11:15

Kevés olyan szenvedélyes pillanat volt a csillagászat történelme során, mint az a 2006-os üléssorozat, amin a bolygó fogalmának pontosítása miatt eldőlt, hogy az addig a Naprendszer kilencedik bolygójaként számon tartott Plútó valójában nem más, mint a Naprendszer második legnagyobb törpebolygója. Azóta összesen öt ilyen törpebolygót tartanak számon: az legnagyobb Erist, a leghíresebb Plútót, az 1801-ben felfedezett Cerest, a tojásformájú Haumeát, illetve a korábban a felfedezésének időpontja miatt eleinte Easterbunnynak, azaz Húsvéti nyuszinak is nevezett Makemakét (a nevet a leírás szerint ejtjük).

Ez utóbbi az a törpebolygó, amit csillagászoknak most egy ritka együttállás miatt sikerült közelebbről is megvizsgálni. Több érdekes felfedezés mellett biztossá vált, hogy a Húsvét-sziget lakóinak mondavilágában fontos szerepet betöltő istenségről elnevezett Makemakénak nincs légköre. A megfigyelést az tette lehetővé, hogy a Makemake elvonult a NOMAD 1181-0235723 katalógusjelű csillag előtt, a be- és kilépéskor tapasztaltak alapján a csillagászok arra jutottak, hogy a törpebolygó körül semmiféle légkör nincs. „Túl hirtelen tűnt el és jelent meg újra a csillag, átmenetek nélkül” – összegezte a tapasztalatokat Jose Luis Ortiz, az Andalúziai Csillagászati Intézet kutatója. „Ha lenne légkör, ehelyett rövid elhomályosulást és visszaélesedést kellett volna látnunk a csillag fényében.”

A jeges törpebolygóról korábban azt feltételezték, hogy az Erishez és a Plútóhoz hasonlóan itt is találni majd főleg metángázból összeálló légkört, azonban a 2011. áprilisában megejtett mérések adatainak elemzése alapján ha van is ilyen, a mérete elhanyagolható.

Az átvonulás arra is lehetőséget adott, hogy pontosabban megállapítsák a Makemake méretét. A friss eredmények szerint a törpebolygó átmérője az egyik irányból 1430, a másikból 1500 kilométer, a nem teljesen gömbszerű égitest nagyjából a Plútó kétharmadát teszi ki, átlagos sűrűségét köbcentiméterenként 1,7 gramm környékére teszik a kutatók, ami viszont a Föld átlagos sűrűségének egyharmada.

Bár a Makemake a Kuiper-övben keringő objektumok fényesebbjei közé tartozik, 16,7-es átlagos fényessége nem elég ahhoz, hogy szabad szemmel, vagy akár kisebb távcsövekkel is megfigyelhető legyen. A mostani együttállás megfigyeléséhez (ami persze pontossága miatt jóval komolyabb erőfeszítéseket kíván meg) hét chilei és brazil teleszkóp kellett. Az egyik résztvevő távcső azon a területen fekszik, ahol a tervek szerint 2018-ban az Európai Űrügynökség is üzembe állítja majd az E–ELT-t, vagyis az Európai Extra Nagy Távcsövet. A 3060 méter magas Cerro Amazones nevű csúcs, Chilében, az Atacama-sivatagban fekszik.