Adorján, Adrián
3 °C
8 °C

Víz nyomaira bukkantak a Marson

2013.01.20. 22:23

A NASA Mars-járója, a Curiosity új képeket küldött a Gale-kráterben vizsgált kőzetekről, amelyeken sztratigráfiai vizsgálatot végzett; ezzel az eljárással vizsgálhatók az üledékes és vulkanikus kőzetek egyes rétegei. A most elemzett kőzetek erezetében a Curiosity olyan ásványokat talált, amik a víz egykori jelenlétére utalhatnak.

A részletek egyelőre homályosak, de a vizsgált kőzetekben lerakódott ásványok összetétele azt jelzi, hogy a sziklán átáramló vízből válhattak ki. A víz jelenlétére utaló jel az is, hogy maguk a kőzetek lekerekítettek; elképzelhető, hogy a víz koptatta le a szélükről az éleket. John Grotzinger, a Kaliforniai Technológiai Intézet geológusa szerint a Yellowknife Bay, a Curiosity mostani tartózkodási helye tele van a vizsgálthoz hasonló kőzetekkel. A kráterben több kerek, illetve bogyó alakú üledékes kőzetet is találtak a kutatók, amiket szintén a víz kerekíthetett le.

Vízmosás és vízáramlás

A Curiosity robotkarja egy, a geológusok nagyítójára emlékeztető eszközzel vizsgálja a kőzeteket. A kutatók megállapították, hogy a marsi kőzeteken a homokkőre, az iszapkőre és az kavicsokra jellemző textúrák egyaránt megtalálhatók. Alieen Yingst, a Bolygótudományi Intézet kutatója szerint a vizsgált kövek mindegyike üledékes kőzet, vagyis más, nagyobb darabokból szakadhattak ki, majd juthattak el a bolygó más részére. Mivel a töredékek egy része túl nagy ahhoz, hogy a marsi szél fújja őket máshová, feltételezhető, hogy a víz mosta el őket, és így juthattak messzebbre.

Vízmosásra utaló nyomok a Gale-kráter kövein
Vízmosásra utaló nyomok a Gale-kráter kövein
Fotó: Curisoty / NASA / JPL

A vizsgált kőzetekben látható fehér ásvány valószínűleg kalcium-szulfát, ami némi hidrogént is tartalmaz. A hidrogén viszonylag magas koncentrációja arra utal, hogy az ásványok a vízből válhattak ki, miközben az átáramlott a kőzetek repedésein. Egy francia kutató, Nicholas Mangold szerint az ásványokat tartalmazó kőzetek nyomokban emlékeztetnek a Szaharában található sziklákra.

A kutatók összevetették a marsi kőzetekben található kalcium-szulfát állagát a Földön található ásványokéval. A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy az ásványokban gazdag repedések valószínűleg igen alacsony hőmérsékleten kerültek a kőzetek belsejébe.

A NASA kutatócsoportja nemcsak azért izgatott az eredmények miatt, mert víz nyomaira bukkantak a Marson, hanem azért is, mert ez olyan víz lehetett, ami az alapanyagot szolgáltathatta a kőzetekben található ásványoknak. Az üledékes kőzetekhez hasonlóan az ásványok máshonnan származó apró töredékekből származnak - ebben az esetben valószínűleg vízmosta sziklákból fölszabaduló ionokból.

Megérte a túlóra

A Curiosity a tervezettnél több időt töltött a Yellowknife Baynél, a tudósok ugyanis szerették volna megvizsgálni az itt található üledékes kőzeteket - mint a mostani felfedezés mutatja, a kísérlet nem volt eredménytelen. A Mars-járó végső úti célja a Gale-kráterben magasodó, 5 kilométer magas, rétegzett szerkezetű hegy. Ha a Curiosity elvégezte a kőzettani vizsgálatokat, megkezdi a fél évig tartó útját a hegy felé.