A lengyelek a betűikért aggódnak
A teljes lengyel betűkészlet és írásmód megőrzését célzó kampányt indítottak útjára helyi nyelvszakértők, arra hivatkozva, hogy a lengyel ábécé egyes karakterein található diakritikus jelek – éles ékezet, felső pont és a jobb farok (ogonek) – egyre inkább a feledés homályába merülnek a gyorsaság és az informatika jelentette nyomás hatására.
A kezdeményezést az állami irányítású Lengyel Nyelvtanács indította útjára az Anyanyelv Nemzetközi Napja alkalmából. A szakemberek érvelése szerint a lengyel nyelvnek szüksége van diakritikus jeleire, mivel azok hiányában elveszhet a szó jelentésének egy része és kiejtése is sérülhet.
A számítógép- és telefonbillentyűzeteken a felhasználók csak több lépéssel tudnak eljutni a lengyel nyelvben használt karakterekhez, ezért időhatékonyság céljából a lengyelek gyakran elhagyják a mellékjeleket, emiatt azonban sokszor találgatniuk kell a kapott üzenetek jelentését. A jelenség az orosz és a román nyelv esetében is megfigyelhető.
Jerzy Bralczyk nyelvész szerint a diakritikus jelek fontos jelentést hordoznak és gazdagítják a beszédet. Mint elmondta, a lengyel nyelvre ma már komoly fenyegetést jelent a betűkészletében lévő speciális karakterek gyakori elhagyása.
Az a és e betűk melletti jobb farok (ogonek) nazálissá; az s, c és n feletti éles ékezet lágyabbá teszi a hangzást; a ferdén áthúzott l betű kiejtése az angol w-jéhez hasonlít, míg a z fölé helyezett pont a fémfúró zúgásához hasonló hangzást kíván – magyarázta a szakember. A los lengyelül annyit tesz, végzet, ám ha ferdén áthúzzuk az l betűt és éles ékezetet teszünk a s fölé, akkor a jelentés rénszarvasra változik.
A lengyelül tudó külföldiek szerint a diakritikus jelek a nyelv nehézségét jelzik, és a nyelvtan, valamint a szókészlet bonyolultságához is hozzájárulnak.