János, Pál
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Nem új létforma, csak szennyeződés

2013.03.12. 09:09

Nem volt eddig ismeretlen létforma vagy baktériumfaj abban a mintában, amit a múlt héten hoztak fel orosz tudósok az Antarktisz jege alól. A 14 millió éve érintetlenül álló édesvízből hosszas előkészítés után vett mintákban talált organizmusokról kiderült, hogy valószínűleg a fúró- és mintavevő szerkezetről odakerült szennyezésről van szó.

A kísérletet végző Szentpétervári Nukleáris Fizikai Kutatóintézet egyik munkatársa, Szergej Koroljev szerint a Vosztok-tó kristálytiszta vízébe valószínűleg keveredett egy kevés a fúrószerkezetből kiömlő folyadékból, így bár találtak élő mikroorganizmusokat a mintákban, ezek egyike sem a Vosztok vízéből származik. „A laborszemélyzet, a fúrószerkezet és a meghajtáshoz használt üzemanyag a forrása azoknak a baktériumoknak, amiket a mintákban találtunk” – összegezte Koroljev az eredményeket.

6a00d8341bf7f753ef00e54fa8c4468834-800wi
Fotó: NSF

A tervek szerint az orosz kutatók további fúrásoknál is használják majd a most sikerrel alkalmazott szerkezetet és eljárást, de ott már fokozottan figyelnek a szennyeződés kiküszöbölésére. Bár a korábbi sajtójelentések alapján az orosz kutatók már a mostani minták szennyeződésének lehetőségét is kizárták.

Nem ez az első olyan eset, hogy egy hasonló bejelentés után nem sokkal kiderül, tévedésről, mérési hibáról van csupán szó. Az új típusú DNS felfedezése az évszázad tudományos szenzációja lehet, ha bebizonyosodik, de a tudományos közvélemény szkeptikus ilyen téren. Főleg azután, hogy 2010-ben Kaliforniában különleges, a DNS-ében arzént használó baktériumot találtak a NASA kutatói, de aztán kiderült, hogy az egész tévedés volt.

A Vosztok-tó baktériumainak története megint csak azt bizonyítja, hogy a publikálási kényszerből született, sajtótájékoztatókon elmondott, tudományos szempontból nem alátámasztott nyilatkozatok csak ártanak az adott ügynek. A fénynél gyorsabb részecskék, az arzénbaktériumok, a marsi élet meglebegtetése, illetve a jég alól felhozott, ismeretlennek mondott baktérium esete jól példázza, hogy a sajtótájékoztatókon elhangzó bejelentéseket egészen addig nem szabad komolyan venni, amíg a hetekkel, vagy akár évekkel később megjelenő, tudományos igényességű elemzések is alá nem támasztják azokat.

Az Antarktisz jégpáncélja alatt eddig 150, a külvilágtól évmilliók óta elszigetelten fekvő tavat fedeztek fel, amelyekben folyékony halmazállapotú, nagy nyomású, alacsony hőmérsékletű vizet sejtenek a tudósok. A Vosztok a leghíresebb és a legnagyobb ezek közül, nagyjából 250 kilométer hosszú, 50 km széles, az átlagos mélysége 340 méter. 5400 köbkilométernyi vizet feltételezik a medrében, amivel a világ hatodik legnagyobb tava a Kaszpi-tenger, a Bajkál, a Tanganyika, az észak-amerikai Felső-tő és a Malawi-tó után. A létezését az ötvenes évek szovjet kutatásai óta sejtik, de csak 1996-ban bizonyosodott be, hogy tényleg ott van a jég alatt.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!