Csongor
0 °C
9 °C

Megint megfúrja a Marsot a Curiosity

2013.03.13. 10:28

Újabb fúrást hajt végre májusban a Marson a bolygót kutató Curiosity, hogy megerősítse az első kőzetelemzések most közzétett eredményeit, amelyek igazolták, hogy a bolygón lehetséges volt a mikrobiális élet. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei keddi washingtoni sajtótájékoztatójukon jelentették be, hogy a Mars-járó február elején vett kőzetmintájában kén, nitrogén, foszfor és szén nyomaira bukkantak, azaz olyan kémiai anyagokra, amelyek az élet keletkezésénél fontos szerepet játszanak.

A Curiosity a múlt hónapban landolási helyén, a Gale-(Szélvihar-) kráterben vett mintát, olyan erezett és szemcsés üledékes kőzetből, amelynek formáját valaha víz alakíthatta. A víz, amely egykoron a Marsnak ebben a Sárgakés-öböl elnevezésű térségében folyt, valószínűleg iható volt - közölte John Grotzinger, a Curiosity-program vezető kutatója.

Az első minta elemzése egyelőre megállt annál, hogy megerősítse a földihez hasonló élethez szükséges szerves anyagok jelenlétét. A tudományos műveleteket a számítógéphiba miatt felfüggesztették, de ezt várhatóan még a héten elhárítják.

A következő hónapban késlelteti majd a kutatást, hogy a Föld és a Mars együttállásának következtében szinte bizonyosan hetekre megszakad a rádiókapcsolat a Mars-járóval. Májusban viszont, miután a kapcsolat helyreáll, a tudósok szerves vegyületek után kutatva egy második lyukat is fúrnak majd a kráter üledékes kőzetébe.

Ha nem találnak ilyen anyagokat, az sem zárja ki, hogy a terület alkalmas az élet kialakulására, mert a mikrobiális anyagcserének nem feltétele, hogy a geológiai környezet szenet tartalmazzon - mondta David Blake, a Curiosity-projekt vegyi és kőzettani kutatója.

A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két évre tervezett Curiosity-programjának célja, hogy kiderítse, létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. A nukleáris meghajtású Mars-járó augusztus 6-án landolt a vörös bolygón. A szakemberek szerint a kőzet belsejébe hatolás egyfajta időkapszulát nyithat meg, amely 3-4 milliárd évre visszamenőleg engedhet bepillantást a bolygó történetébe.