16:00, December 04.
Franciaország 0
Lengyelország 0
al-Tumama Stadion Nyolcaddöntő
20:00, December 04.
Anglia 0
Szenegál 0

Újabb vizsgálat igazolja a Higgs-bozont

2013.03.14. 15:37

Újabb elemzéseik után csütörtökön Genfben tett bejelentésük szerint egyre biztosabbak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN tudósai abban, hogy a tavaly felfedezett rejtélyes szubatomi részecske valóban a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon. A CERN két független kutatócsoportja, a CMS- és az ATLAS-kísérlet felelősei hangsúlyozták: valóban egyre inkább úgy tűnik, hogy a 2012-ben azonosított bozon az isteni részecske, ennek ellenére még több időre van szükség a teljes bizonyossághoz.

Az új mérések mindenesetre alátámasztották a tavaly júliusi eredményeket. Ezek alapján a CERN közleményére hivatkozva több hírforrás is azt írta: szinte biztosra vehető, hogy a Higgs-bozont azonosították. A CERN azt követően tett bejelentést erősödő bizonyosságáról, hogy egy olaszországi konferencián a CMS- és az ATLAS-kísérlet tudósai beszámoltak elemzéseik legújabb eredményeiről.

"A 2012-es adatok teljes körű elemzése utáni első eredmények jelentősek, és számomra biztos, hogy a Higgs-bozonról van szó, ennek ellenére még mindig hosszú út vár ránk a bozon természetének feltárására" – fogalmazott Joe Incandela, a CMS-kísérlet vezetője.

A két független kutatócsoport júliusban mintegy 400 trillió proton-proton ütközési adat elemzése alapján jelentette be, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat talált a nagy hadronütköztetőben (LHC). Azóta a vizsgált ütközések számát csaknem megháromszorozták. Az elemzések jelenlegi állása szerint a tavaly bemutatott szubatomi részecske jellegzetességei továbbra is konzisztensek a Higgs-bozonnal.

A CERN közleménye szerint még tisztázásra vár, hogy a részecske pusztán a világegyetem működéséről szóló standard modell utolsó hézagát betöltő Higgs-bozon, vagy valami egzotikusabb. Mivel más szubatomi részecskék is produkálhatták a Higgs-bozon létének bizonyítékaként értékelt jelenségeket, a bizonyítottságnak nagyon erősnek kell lennie. Tavaly júliusban a CERN fizikusai 5 szigma bizonyosságról beszéltek felfedezésük kapcsán. A szigma a részecskefizikai kísérletek bizonyosságát jelző érték. A skálán az 1-es érték még véletlenszerű statisztikai ingadozás is lehet az adatokban, a 3 szigma már bizonyítéknak számít, de csak 5 szigmánál mondják ki a felfedezés szót. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a millióhoz a valószínűsége, hogy az eredményeket valamilyen statisztikai fluktuáció váltotta ki.

Higgs-mechanizmus úgy egészíti ki a standard modellt, hogy megteremti a tömegeket. Nélküle az elemi részecskéknek nincs tömegük. A bozon Peter Higgs angol fizikusról kapta nevét. A tudós már 1964-ben megjósolta az isteni részecske létét. Úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a rést a természet alapvető működését leíró standard modellben. A részecskét az 1980-as évektől keresik a tudósok.

A Higgs-bozonnak gyakorlatilag nincsenek tulajdonságai, minden tulajdonsága zérus a tömegén kívül, ezért skalár részecskének hívják. Sokáig senki sem volt hajlandó elhinni, hogy ilyen részecske létezhet, de ahogy pontosodtak a kísérletek és a számítások, egyre inkább úgy tűnt, hogy ez a részecske megkerülhetetlen. A nagy hadronütköztető CMS- és ATLAS-kísérletének fő célja épp a Higgs-bozon megkeresése.



  • Hírek
  • Hírek