Máté, Mirella
4 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Földrengések teremtik az aranyrögöket

2013.03.19. 16:53

A világ termésaranyának nyolcvan százaléka egy szemvillanás alatt jött létre. Geológusok egy modell segítségével kimutatták, hogy a földfelszín alatt végbemenő hatalmas földrengések olyan gyorsan szedik szét a sziklákat, hogy a nagy nyomás alatt lévő folyadékok azonnal elpárolognak. Az így hátramaradó üledék tele van ásványokkal, többek között arannyal.

Régóta tudják a geológusok, hogy a termésarany akkor alakul ki, amikor az ásványi anyagokban gazdag víz átfolyik az 5-30 kilométer mélyen lévő sziklák repedésein. Az azonban máig nem volt világos, hogy a repedésekben miként halmozódik fel az arany. A földrengések során létrejövő nyomásváltozás szerepét is sejtették, de azt hitték, hogy ez a változás viszonylag kicsiny, és nem volt egyértelmű, hogy miként hat a folyamatra.

Két ausztrál kutató, Richard Henley és Dion Weatherley megvizsgálták a földrengések dinamikáját, és arra jöttek rá, hogy a nyomásváltozás a vártnál sokkal nagyobb. Számításaik szerint a földrengések hangsebességgel képesek repedéseket nyitni a sziklákon. A légköri nyomás háromezerszereséről azonnal földfelszíni szintre esik vissza a nyomás. A folyadékok elpárolognak, és ezzel egy időben minden bennük lévő ásványi anyag lerakódik.

Később a víz feloldja az ásványok egy részét, de a nehezen oldódó arany ott marad. Minden újabb a földrengés után egyre több és több arany rakódik le. Weatherley szerint néhány százezer év alatt nagy mennyiségű arany halmozódhat fel a repedésekben, ami geológiai szempontból nagyon rövid idő.

A föld mélyén lévő repedésekben lehet a világ aranykészletének harmada, ezek egy részét bányásszák, az erózió által kiszabadított rögöket pedig patakokból gyűjtik össze az aranymosók. További 45 százalék van Dél-Afrika bányáiban; nagyjából kétmilliárd éven át gyűlt össze az ott található rengeteg nemesfém.

A termésarany nagyjából tíz százaléknyi maradékát vulkánok őrzik két kilométeres mélységben.