Száz éve született Erdős Pál

Száz éve, 1913. március 26-án született Budapesten Erdős Pál, matematikus, a múlt század egyik ragyogó elméje, aki azt vallotta: „minden, ami emberi, akár jó, akár rossz, előbb-utóbb véget ér, kivéve a matematikát”.

Már egészen kiskorától kiemelkedő matematikai képességekről tett tanúságot. Felsőfokú tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem között ingázva folytatta, Fejér Lipótnál doktorált a prímszámok számtani sorokban való eloszlásáról. 1934-től ösztöndíjjal Manchesterben tanult, majd az Európában egyre erősödő antiszemitizmus miatt 1938-ban elfogadta az amerikai Princeton egyetem ösztöndíját. Tanított egyetemeken, matematikai társaságok tagja lett, egy idő után már szinte minden Amerikában ténykedő matematikushoz barátság, közös munka kötötte.

Az amerikai kommunistaellenes hisztéria miatt 1955-ben Izraelbe költözött, de jobbára a világot járta. Egyetlen lakásban, városban, országban, még egy kontinensen sem maradt meg sokáig. Az anyagi javak keveset jelentettek számára: csak két bőröndje volt, az egyikben ruháit, a másikban matematikai iratait tartotta. A sors magányra kényszerítette: nővérei kisgyermekként meghaltak, családja nagy részét a holokausztban vesztette el. Sosem nősült meg, 1971-ig édesanyja állt mellette. A magyar matematika utazó nagykövetének is nevezett Erdős Pál 1956-tól rendszeresen hazalátogatott, 1962-ben az MTA rendes tagja lett.

Ösztönözte a fiatalokat

Erdős Pál számelmélettel és kombinatorikával, halmazelmélettel, analízissel és valószínűség-számítással foglalkozott, de a matematika szinte minden ágában maradandót alkotott. Zsenialitása nem csak bizonyításaiban mutatkozott meg, nagy problémafelvető is volt, fiatal matematikusoknak komoly pénzdíjjal járó feladványokat tűzött ki, ezzel is ösztönözve a megoldásokat.

Atle Selberggel elemi bizonyítást adott a prímszámtételre, ő és J. L. Selfridge azt igazolta, hogy egymás utáni számok szorzata sohasem teljes hatvány. A halmazelméletben Hajnal Andrással és Radó Richárddal együtt megalapozta a partíciókalkulust, Rényi Alfréddal a hatvanas években kidolgozta a véletlen gráfok elméletét. Erdős nevéhez fűződik a valószínűségi módszer kifejlesztése és alkalmazása a matematika egyes területein.

Erdős Pálnak meghatározó szerepe volt a matematika hasznosíthatóságában: bár ezt még ő is csak később ismerte fel, valójában már jóval azelőtt szoftvereket készített, hogy a számítógépet feltalálták volna. Eredményei nélkül nem jutottak volna el a mai szintre azok a gazdasági-pénzügyi szolgáltatások és tudományos kutatások, amelyek számítógépes programok révén a kombinatorika és a valószínűség-számítás eredményeit alkalmazzák.

Erdős a kiindulópont

Valószínűleg több cikke jelent meg, mint bárki másnak, és még több emberrel publikált közösen - bár ő azt vallotta, hogy a tudományban ezt nem számolni, hanem mérlegelni kell. Rajongói kidolgozták az Erdős-szám rendszerét: ez a mutató Erdősnél 0, annál, akivel Erdős közösen publikált 1, annál, aki az 1-es számmal rendelkezővel írt valamit közösen 2, és így tovább.

A kiváló tudós 1951-ben elnyerte az Amerikai Matematikai Társaság Cole-díját, amelyet nyolcvan év alatt csak 17 alkalommal ítéltek oda, 1983-ban pedig megkapta a matematikai Nobel-díjnak tekintett Wolf-díjat, Magyarországon Kossuth-díjjal tüntették ki. Több tudományos akadémia választotta tagjává, számos egyetem díszdoktora, a brit Royal Society tagja, a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke, több szaklap főszerkesztője volt.

Erdős Pál nem csak matematikai felfedezéseivel, de lebilincselő, ösztönző egyéniségével is jelentősen előmozdította a matematika fejlődését. Híres volt sajátos, ironikus beszédmódjáról is, amelyben például a „meghalt” azt jelentette, hogy abbahagyta a matematikai kutatást, a „lényegtelen lény” kifejezéssel pedig a matematikával nem foglalkozó embert illette.

A Erdős 83 éves korában, 1996. szeptember 20-án halt meg szívrohamban egy varsói konferencián. Budapesten a Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik. 1997-ben a Bolyai János Matematikai Társulat létrehozta az Erdős Központot (Erdős Pál Nyári Matematikai Kutatóközpont) a nemzetközi együttműködésben végzett matematikai kutatások elősegítésére. Erdősről nevezték el a Magyar Tudományos Akadémia matematikai díját, a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara 2001-ben alapította meg a nevét viselő Matematikai Tehetséggondozó Iskolát.