Bernát, Felícia
12 °C
25 °C

Genetikai rokonságot találtak a brazilok és polinézek között

2013.04.03. 17:46

Közös génszakaszokon osztoznak polinéziai szigetlakók és brazíliai őslakosok: a rejtélyes genetikai rokonságot DNS-vizsgálatokkal állapították meg kutatók, akik azt tartják legvalószínűbbnek, hogy a két nép egyedei rabszolga-kereskedelem révén kerülhettek egy haplocsoportba valamikor a 19. században.

A tudósok abban többnyire egyetértenek, hogy az első embercsoportok 15-20 ezer évvel ezelőtt érkeztek az amerikai földrészre, méghozzá Ázsia északkeleti részéből a Bering-földhídon át a mai Alaszka területére. Az is ismert tény, hogy később a polinéziaiak élénk kereskedelmet folytattak az Amerika déli részén őslakossá vált népekkel. Sérgio Pena, a Minas Gerais-i Szövetségi Egyetem molekulagenetikusa szerint azonban a vándorlási hullámok pontos számát, kiterjedését és idejét máig homály fedi, annál is inkább, mert a paleoamerikainak tekinthető népek roppant változatosságot mutatnak.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint a Pena vezette tudósok a paleoamerikai népcsoportok közül a mai Brazília délkeleti vidékén őshonos botocudókat választották ki vizsgálatuk célpontjául, sajátos, részben az ázsiai népekre jellemző koponyaformájuk miatt. (A botocudo indián törzsek javarésze mára teljesen kihalt.) Tizennégy koponyamaradványon végeztek mitokondriális DNS-elemzést: a fogak belsejéből vették a mintákat, hogy minél inkább elkerüljék az esetleges külső fertőzéseket.

Az eredmények azt mutatták, hogy tizenkét koponya DNS-betűsorrendje egy már korábban meghatározott paleoamerikai genomcsoportéval volt azonos. Ám két koponya olyan szekvenciakombinációt (haplotípust) tartalmazott, amely meglehetősen gyakori a polinéziai szigetvilágban. A polinéziai haplocsoporthoz való tartozás megerősítésére külön laboratóriumi vizsgálatot végeztek, és az újabb elemzés is alátámasztotta a korábbi megállapítást.

A brazil molekulagenetikus szerint kész rejtély, hogyan lehetnek a mai Brazília délkeleti térségében egykoron őshonos nép DNS-ében polinéziai szigetlakókra jellemző génszakaszok. A tudósok egy része elképzelhetőnek tartja, hogy az amerikai földrész nyugati partvidékére több ezer évvel ezelőtt érkező polinéziai kereskedők valahogy átkeveredtek oda, ahol a botocudók is éltek, letelepedtek, majd keveredtek velük. Ám ez a feltevés nem magyarázza meg, hogyan és miért keltek volna át az Andokon. Egy másik lehetőség az, hogy a Peruba szállított polinéziai rabszolgák közül néhányat tovább vittek Brazíliába.

A titokzatosságot tovább növeli, hogy a polinéziaiak genomjához hasonló haplotípus Madagaszkáron élő népeknél is felbukkant. Márpedig 1817 és 1843 között 120 000 rabszolgát hajóztak be brazil kikötőkbe az indiai-óceáni szigetről: esetleg bizonyos géneket tőlük örököltek a botocudók. A tudósok további kiterjedt, sejtmagi DNS-vizsgálatokat tartanak szükségesnek ahhoz, hogy a botocudók ősi genomjának rejtélye megoldódjon.