Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megtalálták a balsorsú szovjet Mars-szondát

2013.04.12. 17:23

Bár a Mars-kutatás legtöbb aktualitását a Curiosity adja, a bolygó feltérképezésére indított küldetéseknek négy évtizedes múltja van. Erre emlékeztethet minket az a fénykép, amit a NASA Mars körül keringő, Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) készített a közelmúltban, és amin a szakértők szerint az 1971-ben a bolygóra ért szovjet szonda, a Marsz–3 látható.

A felvétel 2007-ben, az MRO HiRISE nevű, 1,8 milliárd pixel felbontású kamerájával készült. Az elemzők ezen a kivételesen jó minőségű, teljes méretében 2500 átlagos monitornyi helyet betöltő képen szúrták ki azt a három pöttyöt, amiből kettő a Marsz–3 ejtőernyője és hőpajzsa, egy pedig maga a szonda lehet. A képen dolgozó szakértők 2012 decemberében fedezték fel a szonda nyomait.

Az eredmény azért is érdekes, mert a szovjet szondával a sikeres landolás után mindössze 14,5 másodpercen keresztül tudták tartani a kapcsolatot. Hasznos adat egyáltalán nem érkezett tőle, és bár az első, a Mars felszínén készített fotóból átjött az első 70 sor, még a szovjet mérnökök is elismerték, hogy a kép használhatatlan. Bár látszólag a világos és sötét területek kirajzolják a marsi horizontot, a speciális kameratípus miatt a képet 90 fokkal elforgatva kellene nézni, vagyis a „horizont” függőlegesen áll.

A szonda meghibásodásának okát máig nem sikerült azonosítani. A szakértők szerint a leszállási területen dúló hatalmas homokvihar közrejátszhatott abban, hogy a gép megsemmisült, de pontos eredmények valószínűleg csak akkor lesznek, ha egyszer egy másik küldetés a Marsz–3 közelébe tud férkőzni.

800px-Mars 3 Image.png

A kép elemzését végzők szakértők amúgy külön kiemelik, hogy a pöttyök azonosítása még nem végleges, ezért ők is csak „jelöltekként” emlegetik a tárgyakat. Az ejtőernyőjelölt például egy a környezetből valóban kiemelkedő, a talajtól elütő részlet, valós átmérőjét 7,5 méterre teszik. Az ernyő valós mérete 11 méter körül volt, így ez nem mond ellent a kutatóknak. A HiRISE 2013. március 10-én egy újabb képet készített a feltételezett szondáról. Az ejtőernyőnek gondolt részlet ezen még fényesebbnek látszik, aminek több magyarázata is lehet. Az egyik az, hogy a második kép készítésekor jobb volt a terület megvilágítása, a másik, hogy a közben eltelt idő alatt a marsi szél lefújta az ernyőről az ott lerakódott homokot.

Ennél nagyobb képzelőerőre van szükség akkor, ha a leszállóegységet és a hővédőpajzsot akarjuk meglátni a képen, de az elemzők szerint ebben is sokat segít az, hogy az egyes hardverek pont megfelelő formájúak. A védőpajzs akkor ismerhető fel, ha elfogadjuk, hogy az amúgy kerek formájú alkatrész egy része a homokba fúródott.