Egy nemrég megjelent tanulmányban egy orosz kutató azt állítja, hogy megtalálta a tunguszkai eseményt okozó meteorit darabjait. A furcsa a történetben, hogy Andrej Zlobin 25 éve találta meg a három kődarabot, de csak most állt a nyilvánosság elé felfedezésével.
A történelem során többször jegyeztek fel meteorzáporokat, a legnagyobbak ezek közül kisebb-nagyobb pusztításokat végeztek. Az egyik legismertebb ilyen jelenség Szibériában történt 1908. június 30-án. Reggel hét óra után pár perccel Szibéria középső részén, a Köves-Tunguszka és a Léna folyók között, éles hangjelenség kíséretében hatalmas tűzgömb tűnt fel az égen. A jelenséget több száz kilométeres távolságból is látni lehetett, és aki látta, kivétel nélkül biztos volt benne, hogy eljött a világvége. Főleg amikor néhány ezer méteres magasságban a tűzgolyó felrobbant.
A robbanás erejét ma öt és harminc megatonna közé becslik a szakértők (ez a hirosimai atombomba több százszorosa), a rá következő földrengést pedig a Richter-skála (amit csak 17 évvel később találtak fel) szerint ötös erősségűnek. A robbanás kétezer négyzetkilométeres területen tarolta le a tajgát, becslések szerint nyolcvanmillió fát tépett ki a földből. Állítólag csak egy ember halt meg, mert a terület szinte teljesen lakatlan. Az első tudományos expedíció a világháború és az orosz forradalom miatt csak 19 év múlva merészkedett a helyszínre. Gyufaszálszerűen széthajigált, kidőlt fákat találtak, de becsapódást jelző krátert nem.
Az eseményre nem találtak pontos magyarázatot, de valószínűnek tűnik, hogy egy meteor ütközött a Földnek. A kutatók azóta sem találtak krátert, ami arra utalhat, hogy még a légkörben megsemmisült a meteor. Ugyanakkor túl nagy volt a pusztítás ahhoz, hogy egy ekkora méretű meteor egyszerűen megsemmisüljön a levegőben. Egy 2007-es expedíció szerint a Cseko-tó volt a becsapódási kráter.
A néhány hónappal ezelőtti cseljabinszki meteorhoz hasonlóan valószínűleg itt is több darabra robbant szét a meteor. Egy 1939-es expedíció megolvadt kőzetet talált, amelyben buborékok is voltak. A kutatók ezt a becsapódás melletti bizonyítékként tartják számon. A minta azonban elveszett és soha nem tudták részletesebben megvizsgálni.
Andrej Zlobin, az Orosz Tudományos Akadémia munkatársaként 1998-ban járt a helyszínen. Több helyen is kutatott maradványok után, talált is bizonyítékot a robbanásra, de nem talált meteoritokat. Eszébe jutott, hogy a közeli folyó medrét is átkutatja, összesen száz követ szedett össze onnan. A későbbi vizsgálatok azonban csak hármat találtak érdekesnek, ezeken olyan nyomokat talált a kutató, amelyek arra utalnak, hogy egy felrobbant meteor darabjai lehetnek.