Cally J. Harper, a Brown Egyetem egyik kutatója megállapította, hogy a Pallas-nektárdenevérnek (Glossophaga soricina) hosszú és szőrös nyelve van, amivel hatékonyabban tud táplálkozni. Azt, hogy az állat nyelvén hosszú szálak láthatók, eddig is tudták, az viszont újdonság, hogy a nyelv mechanizmusa nagyon hasonlít az emberi erekcióéhoz.
Az emlősök között a nektárral táplálkozó denevérnek a leggyorsabb az anyagcseréje: az állat a testzsírtartalmának majdnem a felét elégeti egy nap alatt, ezért a denevérnek szinte állandóan ennie kell, hogy pótolja a veszteséget. A hatékony táplálkozást elősegíti az állat hosszú, szőrös nyelve, amivel minden nyalásnál rengeteg nektárt tud a szervezetébe juttatni. A kutatók eddig is tudták, hogy a Közép- és Dél-Amerikában őshonos denevérnek szőrös a nyelve, de eddig nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Most kiderült, hogy a denevér nyelve úgy működik, mint a pénisz: vérrel telítődött állapotban megmerevedik.
Harper a legújabb tanulmányában leírta, hogy ezek a szőrszálak a nyelv erekciója esetén szintén megtelnek vérrel, és ez segíthet a táplálkozásban. A Popular Science-nek nyilatkozó kutató ahhoz a folyamathoz hasonlította a denevérnyelv-erekciót, mint amikor a karon felborzolódik a szőr, de fontos különbség, hogy míg az embernél a libabőrt az izmok okozzák, addig a denevér nyelvén a vérerek.
Harper egy nagy sebességű, Phantom V10-es kamerát használt, amivel másodpercenként 500 képkockát lehet rögzíteni: ezzel figyelte meg az állatot táplálkozás közben. Lassított felvételen látható, hogy a nyelven látható szálak – amik valójában papillák – a többi izomra merőlegesen feszülnek meg. Ez nem függ össze azzal, hogy az állat nektárt eszik-e, vagy sem. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy nem a felületi feszültség miatt merevednek meg a szálak, hanem egy hidraulikus folyamat hatására; ugyanez a folyamat figyelhető meg a tengeri csillagok mozgásánál, illetve az emberi erekciónál.
A Brown Egyetemen dolgozó Harper és munkatársai erről csak akkor bizonyosodtak meg, amikor felboncoltak egy halott denevért, és a vért helyettesítő sóoldatot fecskendeztek a nyelvébe - ennek a hatására a nyelv azonnal megnőtt és megmerevedett.
A kutatók úgy vélik, erre azért lehet szükség, hogy az állat hatékonyabban táplálkozhasson. Számos más emlősről is készítettek már lassított felvételt ivás közben, de ilyenkor a víz nagy része kifolyt a szájukból. A denevérekkel azonban nem ez a helyzet. A nektárcseppek megragadnak a nyelvükön található szálak között, így a folyadék nem hullik ki az állatok szájából. Ez egy sajátos evolúciós előny, így nem meglepő, hogy egy ilyen komplex genetikai struktúra csak néhány élőlényben alakult ki.