Amerikai kutatók több DNS-minta összevetése alapján azt állítják, hogy Európa lakossága az eddig véltnél közelebbi rokonságban állhat egymással. A kontinens népességének ezer évre visszanyúlóan közös ősei vannak. Graham Coop és Peter Ralph, a Kaliforniai Egyetem két kutatói 2250 genetikai molekulamintát gyűjtöttek be a földrész különböző pontjairól. Elemzésük szerint az egymástól háromezer kilométerre élők DNS-ében is akadnak tökéletesen megegyező szakaszok, és a közös ős a középkorig követhető vissza.
A két tudós kedden közzétett tanulmányában megjegyzi, hogy a mostani felfedezés az emberi genetikai anyag tartós kontinentális áramlását sugallja; még az olyan, egymástól távoli országok lakossága között is lehetett keveredés, mint Anglia és Törökország, vagy Lengyelország és Portugália. A kutatók ugyanakkor meglepő regionális elkülönüléseket is találtak: a DNS-ek szerint az itáliaiak és a spanyolok kevésbé közeli rokonságban vannak egymással, mint Európa más népeivel.
Mark A. Jobling brit genetikus szerint az elemzés meggyőzőnek mondható: mivel az ősök száma mindenkinél nagyjából megkétszereződik nemzedékenként visszafelé haladva az időben, nem kell túl messzire visszanyúlni ahhoz, hogy közös családfagyökeret találhassunk.
Coop és Ralph szerint a felfedezés változtathat azon, ahogy Európa népei a szomszédaikra tekintenek, de Jobling nem osztja a nézőpontjukat. A genetikus szerint több tanulmány is kimutatta, hogy azok a népcsoportok, amelyek hagyományosan és szinte állandóan harcban álltak egymással, genetikailag igen közeli rokonok, de ez sosem gátolta őket abban, hogy öljék egymást. A tudós példaként a közel-keleti zsidó és nem zsidó lakosságát hozta föl: bár az ottani lakosság genetikailag nagyon hasonló, ennek ellenére is állandó köztük a konfliktus.