Idén jelentős gyapjaslepkehernyó-szaporulatra számíthatunk, áll a Vidékfejlesztési Minisztérium ma kiadott közleményében. A rovar tömegszaporodására általában 8-10 évenként kerül sor; ilyenkor a hernyók nagy tömegben jelennek meg, és lecsupaszítják a fákat és bokrokat.
A hernyók petecsomóinak számából arra lehet következtetni, hogy a gyapjaslepkék elsősorban Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Hajdú-Bihar, Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jelenhetnek meg tömegesen. A hernyók április-májusban kelnek ki a petecsomókból. A gyapjaslepke Európában, így Magyarországon is őshonos faj; a tömegszaporodása természetes folyamat, de a szélsőséges időjárás, és különösen a meleg levegő, felerősíti a jelenséget.
A gyapjaslepke legkedveltebb táplálékai a különböző tölgyfajok, de tömegszaporodás esetén gyakorlatilag bármilyen növényt, akár tűlevelűeket is megrághat. Előfordulhat kerti haszonnövényeken is; szívesen táplálkozik különböző almatermésű, csonthéjas, héjas termésű gyümölcsfákon, de megél szőlőn, lombos díszfákon és díszcserjéken is. A tömeges szaporodásuk 2-3 év alatt magától összeomlik; erről a táplálékhiány, az őket fogyasztó rovarok, illetve saját kórokozóik tehetnek. A hernyók tavaszi, nyár eleji rágása után a fák újra kihajtanak, nem szenvednek maradandó kárt – legfeljebb a gyengébb egyedek pusztulhatnak el az évente ismétlődő rágás miatt.
A hernyókat erős szőr borítja, ami emberi bőrrel érintkezve elvétve allergiás reakciót, viszkető bőrpírt, esetleg hólyagokat válthat ki; ritkán orvosi segítségre is szükség lehet. A bőrtünetek általában a szabadidős aktivitás után 8-12 órával jelentkeznek. Mindenképpen ajánlott betartani az alapvető higiéniás előírásokat és elkerülni, hogy a szőrös lepkehernyók érintkezzenek a szabad bőrfelülettel.