A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy kutatócsoport egy olyan baktériumtörzzsel végzett kísérleteket, amely megfertőzi a szúnyogokat, és ellenállóvá teszi őket a maláriával szemben. Mivel a maláriát a rovarok terjesztik az emberek között, a kutatók remélik, hogy a baktériummal maláriarezisztenssé tett rovarokkal csökkenhet a fertőzések száma.
A kód neve Wolbachia
Ausztrál kutatók már korábban is kísérleteztek a Wolbachia baktériumokkal. Kimutatták, hogy a Wolbachia jelenléte megfékezheti a dengue-láz terjedését a szúnyogok között. Az ausztrál kísérletek már előrehaladott stádiumban járnak, több nagyszabású kísérletet is végeztek az állatokkal a vadonban.
A Michigan Állami Egyetem kutatói megvizsgálták a rovarokat gyakran megfertőző Wolabchia baktériumtörzseit. A baktériumot a nőstény rovarok adják tovább az utódaiknak. A Wolbachia egyes katicabogár- és lepkefajok hím utódjaival végez, míg más esetekben olyan hím egyedeket eredményez, amik csak baktériummal fertőzött nőstényektől származhatnak. Azt is megfigyelték, hogy a Wolbachia hatására egyes nőstény darazsaknak párzás nélkül is lehetnek utódaik.
A maláriát terjesztő szúnyogfajt, az Anophelest általában nem fertőzi meg a wolbachia, de a laborvizsgálatok kimutatták, hogy az ideiglenes fertőzés immúnissá tette az állatokat a maláriával szemben. A nehézséget az jelentette, hogy olyan baktériumot találjanak, ami az ideiglenes fertőzés ellenére is tovább élhet az állatokban. A kutatók találtak egy baktériumtörzset, ami az egyik szúnyogfajban, az Anopheles stephensiben 34 generáción át továbböröklődött. Ezekkel a rovarokkal a maláriaparazita nem tudott megbirkózni.
És mi lesz Afrikában?
David Conway professzor, a London School of Hygiene & Tropical Medicine szakértője szerint a kísérleti eredmények mindenképpen érdekesek, de érdemes fenntartásokkal kezelni őket. Mivel a Wolbachiával megfertőzött rovarok nőstényei kevesebb lárvát raknak, a fertőzést kevesebb állatnak adhatják át, ez viszont lassíthatja a maláriarezisztens baktérium terjedését. Conway szerint az is problémát jelenthet, hogy a baktériummal egyelőre csak az Anopheles stephensit tudták megfertőzni, ami a Közel-Keleten és Dél-Ázsiában él, de az afrikai maláriát terjesztő Anopheles gambiae sokkal nagyobb problémát jelent.
A kísérletben részt vevő kutatók egyike, dr. Zhiyong Xi ugyanakkor azt mondta, hogy a mostani kísérletekben még csak egy baktériumtörzset vizsgáltak, de valószínűnek tartja, hogy ha az Anopheles gambiae-vel végeznének kísérleteket, ugyanazt a technikát felhasználva is jó eredményeket érhetnének el.
A malária globális betegség, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente 220 millió embert fertőz meg, és 660 ezren bele is halnak.