Orsolya
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Csak óvatosan a neandervölgyizéssel!

2013.05.14. 16:18
Ha már úgy néz ki, hogy genetikailag részben mi is neandervölgyiek vagyunk, ideje átértékelnünk a primitív ősemberről alkotott képünket. Képes lehetett beszélni, volt véleménye a vallásról, és még üzletelt is. A tudomány rehabilitálja méltatlanul lenézett őseinket?

A közkeletű képnél sokkal fejlettebb lehetett a 30–50 ezer éve kihalt neandervölgyi ember. Igaz, már tudjuk, hogy valószínűleg nem is halt ki teljesen. Legalábbis egy lelet arra utal, hogy részben elkeveredett az európai Homo Sapiensszel, így nem kizárt, hogy az olvasó génállománya is tartalmaz neandervölgyi géneket.

A neandervölgyi feltehetően egyáltalán nem volt az az esetlen, tagbaszakadt lény, aminek 1856-os azonosítása óta hagyományosan ábrázolják. Az továbbra is kérdéses, hogy képes volt-e olyan összetett társadalmi életet élni, mint a mai ember – többek szerint éppen ez a társiasság lenne vele szemben az evolúciós előnyünk. Lehet, hogy erről alkotott képünk is változni fog azonban: az újabb feltételezések szerint ugyanis a neandervölgyi ember sokkal fejlettebb hangképzésre és beszédre lehetett képes, mint idáig gondolhattuk.

Miről cserélhettek eszmét, amikor a közvetlen őseink 50 ezer éve összetalálkoztak a neandervölgyiek csapataival? Nem sok mindenről, mondják sokan, hiszen utóbbiak sokkal alacsonyabb kommunikációs szinten állhattak. Egy brit régész szerint például komplex beszéd helyett inkább csak ritmusokkal, ősi zenei mintákkal tudtak kommunikálni.

A hagyományos nézet szerint biológiailag képtelenek voltak olyan nehezen nélkülözhető magánhangzók kiejtésére, mint az „a”, „e” és „u”. Ezt vonja kétségbe David Frayer antropológus, aki szerint a neandervölgyiek fiziológiailag képesek voltak az összes ma elterjedt hang képzésére. A New York Timesba írt cikkében a szerző kifejti, hogy az újabb genetikai kutatások szerint ugyanazzal a beszédformálásban kulcsfontosságú FOXP2 génszekvenciával rendelkeztek, mint a modern ember.

Az újabb eredmények szerint ráadásul hozzánk hasonlóan, de a még kétkezes többi főemlőstől eltérően többségükben már jobbkezesek voltak – a jobb és balkezesek aránya náluk és nálunk is körülbelül 9:1. Az egyik kéz nagyobb fejlettsége pedig szintén összefügg a beszédfunkciókkal, hiszen mindkettő az agyféltekék differenciálódásának következménye.

A neandervölgyiek nyelvi fejlettsége azért is fontos feltételezés, mert segítene megmagyarázni azokat a régészeti eredményeket, amelyek komolyabb kultúrára utalnak. Temetkezési szokásaik és a rituális testmódosításról tanúskodó emlékek (például a homlokán 35 bemetszéssel Horvátországban megtalált női koponya) a túlvilágra vonatkozó képzetekre utalnak.

A nagyvadakat a modern emberhez hasonló technikákkal ejthették el, egyes leletekből pedig nagyobb földrajzi távolságokat áthidaló cserekereskedelemre lehet következtetni. Neandervölgyi csoportok nyílt vízen is át tudtak kelni, máshogy nem lehetne megmagyarázni hozzájuk kapcsolható kőeszközök jelenlétét olyan szigeteken, amelyek soha nem voltak összeköttetésben a szárazfölddel.

„A neandervölgyiek sokkal gazdagabb életet éltek, mint azt valaha is feltételeztük. nem voltak pont olyanok, mint mi, de közösültek velünk, génjeik és viselkedésük része az örökségünknek. Legyenek óvatosak, ha valakit neandervölgyinek neveznek, mert részben saját magukról beszélnek” – figyelmeztet Fryer.