Tizenhárom százalékkal zsugorodtak a Mount Everest (Csomolungma) térségében lévő gleccserek az elmúlt 50 évben, és a hóhatár 180 méterrel feljebb került a Milánói Egyetem kutatóinak legfrissebb adatai szerint. A Sudeep Thakuri által vezetett csoport a világ legmagasabb csúcsa, a Mount Everest térségéről és a környező 1148 négyzetkilométernyi Szagarmatha Nemzeti Parkról készített műholdas felvételek és topográfiai térképek elemezésével mutatta ki a térség gleccsereinek nagy mértékű olvadását.
A kutatás eredményeit az Amerikai Geofizikai Egyesület által támogatott, kedden kezdődő nemzetközi konferencián mutatják be a mexikói Cancúnban.
Mindig a legkisebbek szívják meg
A szakemberek megállapították, hogy a leggyorsabb mértékben az egy négyzetkilométernél kisebb gleccserek tűnnek el, amelyek felülete 43 százalékkal csökkent az 1960-as évek óta. Mivel a gleccserek gyorsabban olvadnak, mint ahogy a hó és jég újra feltölti őket, a korábban jég alatt lévő kő és törmelék egyre inkább a felszínre kerül: 1960 óta az ilyen területek nagysága 17 százalékkal nőtt. A gleccserek vége is magasabbra került mintegy 400 méterrel 1962 óta.
Thakuri és kollégái vizsgálták a térségbeli hőmérséklet és csapadék változását is. A nepáli klíma obszervatórium és a nepáli meteorológiai intézet adatai szerint a térségben 0,6 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet és 100 milliméterrel csökkent a csapadék a monszun előtti és a téli időszakban 1992 óta.
Tudósok már korábban is arra figyelmeztettek, hogy a himalájai gleccserek néhány évtizeden belül teljesen elolvadhatnak, komoly aszályokat okozva Ázsia jelentős részén. A Himalájából eredő folyók 1,3 milliárd ember számára jelentenek vízforrást. A szakemberek úgy vélik, hogy a hó-és a jég csökkenése a Mount Everest térségében az ember által keltett üvegházhatású gázok által okozott globális felmelegedés következménye.