Az egészséges szervezetnek valóban nincs szüksége a DNS-nek azokra a haszontalan részeire, amelyek nem kódolnak fehérjéket. A növények esetében legalábbis kijelenthető, hogy a hulladék DNS valóban hulladék, nincs rá szükség – mondta Victor Albert, az erről szóló tanulmány társszerzője, a New York-i Buffalo Egyetem munkatársa. Bár a felfedezés egy húsevő növénnyel kapcsolatos, a kutatás eredményét valószínűleg az emberi genom vizsgálata során is fel tudják majd használni.
Évtizedeken keresztül az volt a tudomány álláspontja, hogy genom nagy része látszólag nem tartalmat géneket, vagy nem vesz részt a gének be- és kikapcsolásában. A tudományos elméletek szerint elképzelhető, hogy a DNS-nek ez a területe olyan genetikai parazitákból áll, amelyek a DNS részeit lemásolják és ismételten beillesztik, vagy esetleg olyan ősi, egykor hasznos génekből állnak, amelyek mára kikapcsolódtak. Ezeket a részeket nevezték el a tudósok hulladék DNS-nek.
Az elmúlt években a tudósok azonban elkezdtek vitatkozni azon, hogy helyes-e ez az elnevezés, mert még kiderülhet, hogy valamilyen szerepe van a nem működő DNS-nek. Az ENCODE nevű projektben elkezdték feltérképezni az emberi DNS-nek azt a 3,3 milliárd bázispárját, amely nem vesz részt fehérjekódolásban. A kísérletek során az derült ki, hogy 80 százalékuk valamilyen biológiai aktivitást mutat, és befolyásolják, hogy mely gének legyenek be- vagy kikapcsolva. Hogy ezeknek bármilyen hasznos vagy szükséges funkciójuk van-e az ember számára, azt nem sikerült kimutatni.
Semmi rizsa
Victor Albert és kollégái egy nedves talajon élő húsevő növény (Utricularia gibba) genomjáról készítettek térképet. Ez csak 80 millió bázispárból áll, ami még a többi növényéhez képest is viszonylag rövidnek számít. (a liliomé például 40 milliárdos). Ami érdekes volt a tudósoknak, hogy a húsevő növény 28 500 génje nem sokban különbözött a hasonló összetettségű növényekétől, egy valamit kivéve: nem tartalmazott sok haszontalan DNS-t. A növény úgy tűnik hulladék gének nélkül is jól boldogul.
A felfedezésből arra következtettek a tudósok, hogy az egészséges növényeknek igazából nincs szükségük a hulladék génekre – könnyen lehet, hogy ugyanez igaz az állatokra és az emberre is. Egyelőre rejtély, hogy egyes élőlények genomja miért duzzadt hatalmasra, míg a többieké rövid maradt. Az egyik lehetséges válasz az lett volna, hogy valamilyen evolúciós előnye van a hulladékmentes genomnak, de Victor Albert szerint ez nem valószínű, mert a nagy genommal rendelkező növények is jól elvannak.
Elképzelhető olyan egyszerű válasz is, hogy az Utricularia gibba biológiai folyamatai a fölösleges gének kihajigálását preferálják, nem a DNS folyamatos bővítését.