Adél
0 °C
5 °C
Index - In English In English Eng

Először klónoztak emberi őssejteket

2013.05.16. 11:25
Először sikerült emberi őssejteket klónoznia Shoukhrat Mitalipovnak, a reproduktív biológia szakértőjének. A tudós az Oregoni Egészségügyi és Tudományegyetem kutatócsoportjával együttműködve hozta létre a személyre szabott emberi őssejtklónt; azt remélik, az új technológia számos betegség, például a rák, a Parkinson-kór vagy a cukorbetegség gyógyítására is használható lehet.

A klónozás technológiájától tizenöt éve orvosbiológiai forradalmat vártak, de ez azóta sem jött el. Mások a klónozás egy speciális formájában, a terápiás klónozásban látták a jövőt: ennek a lényege, hogy emberi őssejteket hozzanak létre mesterséges úton. Shoukhrat Mitalipov és munkatársai a héten publikálták a témával foglalkozó tanulmányukat, amiben arról számoltak be, hogy megoldották azt az évtizedes problémát, ami eddig megakadályozta a hasonló kísérletek sikerét. A kutatóknak sikerült személyre szabott őssejtklónt alkotniuk – ez valóban forradalmat hozhat az orvostudományban.

A terápiás klónozás, vagyis a szomatikus sejtek nukleáris transzfere (SCNT) ugyanazt a módszert használja, amivel Dollyt, a világ első klónozott birkáját is létrehozták. A klónozáshoz egy donorsejtet vesznek a testszövetből, például a bőrből, majd egyesítik azt egy megtermékenyítetlen sejttel, aminek eltávolították a sejtmagját. Ez a sejt újraprogramozza a DNS-t a donorsejtben, amitől az embrionális állapotba kerül, úgynevezett blasztociszta lesz belőle. A sejteket ezután összegyűjtik, majd tenyészteni kezdik, hogy létrehozzanak egy, a donorhoz genetikailag illeszkedő sejtvonalat.

Az SCNT-vel rengeteg kísérletet végeztek, de mostanáig senki nem ért el kézzelfogható eredményeket. A koreai Woo Suk Hwang, a Szöuli Nemzeti Egyetem kutatója több száz kísérletet végzett, amiből csak kettő volt eredményes, de ezekről kiderült, hogy hamisítványok. Mások részleges sikereket értek el: Mitalipov például 2007-ben sikeresen létrehozott SCNT-sejtvonalakat, és Dieter Egli, a  a New York-i Őssejt Alapítvány munkatársa szintén jó eredményeket ért el, de csak akkor, amikor az eredeti sejtmagot nem távolították el a sejtből. Emiatt a sejtek használhatatlanok voltak, mivel abnormális mennyiségű kromoszómájuk volt.

Mitalipov és munkatársai szeptemberben láttak hozzá a mostani tanulmányban ismertetett kísérletsorozathoz. Ehhez fiatal donorokból vett sejteket használtak fel, amiket egy egyetemi reklámkampány során szereztek. Számos sikertelen kísérlet után decemberben áttörést értek el: négy, klónozott embrióból vett sejtcsoport is növekedésnek indult. Egy termékenységi szakértő, Masahito Tachibana, aki öt évig dolgozott Mitalipov laborjában, az 1 milliméteres sejtcsomókat különálló sejtekre osztotta, majd új tenyészeteket hozott létre, ahol a sejtek továbbra is növekedtek. Ez egyértelműen a siker jele volt.

Vírus és koffein

A kutatócsoport két apróbb technikai módosításnak köszönhette a sikert. A sejtvonalak létrehozásához egy inaktív Sendai vírust használtak, amiről már korábban bebizonyították, hogy beindítja a sejtfúziót. Az embrionális fejlődést elektromossággal aktiválták. A testi sejtek és a sejtmag egyesítéséhez a Sendai vírust használták, ami hat blasztocisztát eredményezett, de nem alakultak ki a stabil sejtvonalak. A kutatók ezért koffeint használtak, hogy megóvják a sejteket a korai aktivizálódástól. Az eljárás sikeresnek bizonyult.

A technika tehát már régóta rendelkezésre állt, de a kutatóknak számos tesztet kellett végezniük, több mint ezer, majmokból vett sejtettel, mielőtt átálltak volna az emberi sejtekre. Egli szerint a kutatók pont a megfelelő módosításokat végezték el a protokollon; a regeneratív gyógyászat szakértője szerint az eredmények hitelesek és abszolút meggyőzőek. A kutatócsoport csak annyit változtatott a már ismert protokollon, amitől használhatóvá vált.

Mitalipov és munkatársai számos tesztet végeztek, hogy bebizonyítsák, az SCNT sejtek számos sejttípussá tudnak alakulni, például szívsejtekké. Az első sejtvonalakat magzati bőrsejtekből hozták létre, és sejtmintákat vettek egy nyolc hónapos gyerekből is, akinek egy ritka anyagcsere-betegsége, Leigh-szindrómája volt. A kutatók azt akarták bebizonyítani, hogy fejlettebb sejtekből is lehet embrionális őssejtet előállítani. Ehhez nem volt szükség sok sejtmintára: egy sejtvonal létrehozásához csupán tizenötöt vettek az egyik donortól, és ötöt a másiktól. Az eljárás a kísérlet során meglepően hatékonynak bizonyult.

Etikai akadályok

További tesztekre is szükség lehet, hogy meggyőzzék az embereket az SCNT-kutatás szükségességéről. Ugyanakkor a költségei igen magasak lehetnek. A sejtdonoroknak 3-7 ezer dollárt adtak kompenzációként, ami sok pénz: a bioetikusok aggódnak amiatt, hogy ez fellendítené az illegális szervkereskedelmet, ami elsősorban a szegényebb népeket érintené hátrányosan. Mivel a technika megköveteli az embrionális sejtek elpusztítását, állami támogatást sem lehet hozzá kérni, és ez korlátozhatja a klinikai SCNT-kutatásokat.

Valószínű, hogy a klónozással kapcsolatos etikai aggályok, amik már az első birka klónozásánál is felmerültek, szintén nem használnak a további kutatásnak. Az ember klónozásától tartókat valószínűleg megnyugtathatja az a tény, hogy Mitalipov egy évtizedet töltött azzal, hogy megpróbáljon klónozni egy majmot, mégsem ért el sikert. Tachibana azt is elmondta, hogy egy publikáció kiadását is tervezik, amiből kiderülhet, hogy a kutatócsoport által használt technológia nem alkalmas emberek klónozására.