A Nap kutatásának egy fontos területe, hogy pontosan mi is történik a felszín, a fotoszféra felett: hogyan áramlik át az anyag, illetve a magfúzió megtermelte energia át a kromoszférán, a koronán, majd pedig ki a helioszférába, a napszél szárnyán. Ennek megfigyelése nem egyszerű feladat: megfelelő hullámhosszakat kell választani, hogy a fotoszféra fényárát kiszűrjük, és nagy térbeli és időbeli felbontással kell dolgozni, hogy a gyors és finom változásokat is észrevegyük.
Az IRIS-t (Interface Region Imaging Spectrograph) pontosan erre fejlesztették ki. A NASA Small Explorers programjának részeként megépült űreszköz egy 20 centiméteres távcsővel és egy ultraibolyában érzékeny detektorral lesz felszerelve, mely a kromoszférát, illetve a kromoszféra és a korona közti átmeneti régiót fogja vizsgálni. Az UV-képalkotó spektrográf spektrumokat és képeket is képes lesz rögzíteni.
A felvételek 133 és 284 nm-es hullámhosszak közé eső sávokban készülnek majd. A térbeli felbontás 0,33-0,4 ívmásodperc közötti lesz, a teljes elérhető látómező pedig 2 ívpercet fog át. A térbeli mellett az időbeli felbontás is nagy hangsúlyt kap: az IRIS 6 másodpercenként készít majd el egy képfelvételt, és 1 másodpercenként rögzít spektrumokat. Az adatok begyűjtése azonban csak az egyik fele a munkának: a megfigyelések megértéséhez igen komoly magnetohidrodinamikai modellezési munka is kapcsolódni fog.
Az átmeneti régió tüzetes vizsgálatával a következő kérdések megválaszolását (vagy legalábbis jobb megértését) tűzték ki célul az IRIS számára: milyen nem-termális, nem a plazma hőmérsékletéből eredő energia dominál a kromoszférában és azon túl? Hogyan szabályozza a kromoszféra a korona és a helioszféra ellátását anyaggal és energiával? Hogyan emelkedik fel a mágneses fluxus és az anyag a Nap légkörében, és milyen szerepet játszanak a flerek és koronális anyagkidobódások létrejöttében?
Ezek a kérdések nemcsak az akadémikus kíváncsiságot hivatottak kielégíteni: a Napnak a Naprendszerre gyakorolt hatása, az űridőjárás változásai – a kisbolygók mellett – az egyik legreálisabb kozmikus veszélyforrást jelentik a társadalom számára. Igazán energikus kitörések ugyanis megzavarhatnak vagy tönkretehetnek telekommunikációs és helyzetmeghatározáshoz használt műholdakat, ezek a technológiák pedig mára már szerves részévé váltak a modern társadalomnak és gazdaságnak.
Az IRIS legkorábban június 26-án startolhat, az Orbital Sciences által gyártott, és egy repülőgép aljáról útnak indított Pegasus-XL hordozórakétán. Poláris, napszinkron pályán fog keringeni a Föld körül, mely 8-8 hónapnyi, zavartalan megfigyelési időszakot biztosít majd az elsődleges misszió két éve alatt. A naptávcsövet a NASA Ames Research Center, illetve a Lockheed Martin Advanced Technology Center munkatársai fogják irányítani.