Komoly meglepetést okoztak a századunk eddig eltelt éveiben mért hőmérsékleti adatok, a hőmérsékletemelkedés üteme ugyanis némileg elmarad a várttól. Ez alapján az adatokat a Nature Geoscience szaklapban publikáló nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a korábban véltekkel szemben 50-100 éven belül nem várható az éghajlat szélsőséges felmelegedése. Ez a számokra lefordítva azt jelenti, hogy a rövid távra várt 1-3 helyett csak 0,9-2 fok lesz az átlagos növekedés. A hosszú távú hőmérsékletemelkedéssel kapcsolatos konszenzusos becslést – ami 2-4,5 foknyi változást valószínűsít – a mostani tanulmány résztvevői is nagyjából egyetértenek.
Ennek ellenére Reto Knutti, a kutatás egyik svájci résztvevője arra figyelmeztetett, ha a károsanyag-kibocsátás a jelenlegi trendek alapján folytatódik, akkor a felmelegedés így is jócskán meghaladhatja a kormányok által kitűzött, az iparosodás korszakához képest számított maximum két fok eltérést.
Az éghajlatváltozás 1980-as, 1990-es években tapasztalt erősödése után a felmelegedés üteme lassult, noha a megbízható mérések kezdete - vagyis az 1850-es évek - óta mért tíz legmelegebb évet 1998 után jegyezték fel.
Alexander Otto, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint az, hogy mégsem várható extrém felmelegedés ebben az időszakban, valószínűleg annak köszönhető, hogy az óceánok több hőt nyeltek el az utóbbi években, amivel némileg ellensúlyozták a légkörben pont napjainkra kritikus szintet elérő szén-dioxid-mennyiséget - ez becslések szerint 40 százalékkal több, mint az iparosodás előtti időkben. Otto a BBC-nek elmondta, hogy a kutatások megerősítették: a klímaváltozás a szkeptikus álláspontok ellenére is valóban létezik, csak mérsékeltebbek a mi generációnkra gyakorolt hatásai.