Miután Ferenc pápa múlt héten arról beszélt, hogy jó cselekedetek esetén még az ateisták is a mennyországba juthatnak, a Vatikán utólag pontosított. Kiegészítő magyarázatában a Vatikán szóvivője, Thomas Rosica emlékeztetett rá, hogy azok, akik ismerik a katolikus egyházat, de mégsem térnek meg vagy maradnak meg benne, nem üdvözülhetnek. A szóvivő hozzátette, hogy Ferenc nem akart teológiai vitát kezdeményezni a megváltás természetéről.
Ferenc múlt szerda reggeli szentmiséjén beszélt a jó cselekedetek fontosságáról és arról, hogy megfelelő tettek esetén még az ateisták is üdvözülhetnek. Bár a pápai homília valójában nem utalt dogmatikai fordulatra, az egyházfő szavai nagy visszhangot keltettek internetszerte.
A vonatkozó egyházi szöveg (a II. vatikáni zsinat Lumen Gentium kezdetű konstitúciója) valójában nem egyértelmű és többféle értelmezést is megenged.
A szentírás és a hagyomány alapján egyrészt azt tanítja, hogy az Egyház szükséges az üdvösséghez: „Ezért nem üdvözülhetnek azok az emberek, akik tudják ugyan, hogy Isten Jézus Krisztus által az üdvösség szükséges intézményének alapította meg a katolikus Egyházat, mégsem akarnak belépni oda vagy megmaradni benne.”
Ugyanez a dokumentum egyúttal lehetségesnek mondja az üdvösséget azok számára, akik „önhibájukon kívül” nem ismerik az egyházat: „Akik ugyanis Krisztus evangéliumát és az ő Egyházát önhibájukon kívül nem ismerik, de őszinte szívvel keresik Istent, és a kegyelem hatására teljesítik a lelkiismeretük szavában fölismert akaratát, elnyerhetik az örök üdvösséget.”
Hogy mit jelent ebben az esetben az „önhibáján kívül”, korántsem egyértelmű, erről nincs határozott egyházi állásfoglalás. Ferenc pápa beiktatása óta számos gesztust tett, melyek a befogadó, nyitottabb katolikus felfogás vatikáni megerősödésére utalnak. A kizárólagosságot hangsúlyozó, XVI. Benedek által képviselt stílus és a világgal való párbeszédet a középpontba állító nézet vatikáni váltakozását Török Csaba teológus az Indexnek sajátos egyházi ingamozgáshoz hasonlította.