Az 515 kavicsot, amelyet a Curiosity űrszonda a vörös bolygó 154 kilométer átmérőjű Gale-kráterében talált, a tucsoni Planetary Science Institute kutatói vizsgálták meg a felvételeken. A kövek vastagsága 2 és 40 milliméter között van, és homok övezi őket, ami a földi folyami üledékekre is jellemző. Alakjuk arról tanúskodik, hogy víz sodorta őket - közölte a koppenhágai Niels Bohr Intézet. Munkatársuk, Asmus Koefoed rámutatott, ha szél és homokvihar szállítja őket, felszínük durva, szögletes lesz, azonban mind az 515 kavicsnak sima, lapos és gömbölydedre csiszolt felszíne van.
A kavicsok alakja és nagysága következtetni enged a múltbéli Mars-folyók tulajdonságaira is: a víz 10-100 centiméter mély lehetett, és másodpercenként egy méter sebességgel folyhatott.
A bolygó ma szélsőségesen száraz, hideg és az életre alkalmatlan vidék, ahol a víz gyorsan elpárolog. Bár korábbi Mars-expedíciók számos jelét találták már a víz jelenlétének - például kiszáradt patakvölgyeket, tengermedret, kanyonokat -, ezek létrejöttét gyorsan lejátszódó események is magyarázhatták, például az állandóan fagyott talaj nagy víztömege felolvadhatott meteorbecsapódás vagy vulkánkitörés hatására.
A kavicsok kerekre csiszolása hosszú időt vesz igénybe. Mivel tehát a folyók, patakok tartósan csörgedezhettek a bolygó felszínén, a hőmérséklet is sokkal magasabb, és a légkör is sűrűbb lehetett a mainál. A friss eredmények pedig arra utalnak, hogy ez a meleg, nedves időszak a Marson két vagy három milliárd évvel ezelőttig tartott, azaz lényegesen tovább, mint eddig feltételezték. A folyami üledék felfedezése növeli az esélyeit, hogy a vörös bolygón hajdan létezhettek az élet feltételei.