Ilona
17 °C
31 °C
Index - In English In English Eng

De miért van most ilyen óriási árvíz?

2013.06.06. 07:26
Hatalmas árvíz tombol Európában, a pusztításról már láttunk képeket, valószínűleg Magyarországon is rekordszinten tetőzik majd a Duna. A meteorológusok szerint a mostani áradásban egy úgynevezett magassági hidegörvénynek van a legnagyobb szerepe, de gond az is, hogy nincs napsütés, ami párologtatná a vizet. Az egész a klímaváltozással is összefüggésben lehet: bár a szakemberek szerint közvetlen összefüggést nem igazán lehet kimutatni, néhány tanulmány mégis erre a következtetésre jutott.

Már napok óta egy magassági hideg légörvény (vagy magassági hidegcsepp) helyezkedik el Európa középső területei felett, ebben húzódik egy hullámzó, úgynevezett oklúziós front (ahol a meleg és a hideg levegő keveredik), tudtuk meg Dunkel Zoltántól, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökétől. Ez együtt kedvező viszonyokat teremt a csapadékképződéshez, ezért esett rengeteg eső, ez okozott Magyarországon is változékony, csapadékos időjárást. Ráadásul az Alpok keleti részén tartós északias áramlás alakult ki, ez azt jelenti, hogy a hegyek hatása még hozzájárult ahhoz, hogy rendkívüli mennyiségű csapadék essen ezeken a területeken.

Hidegcsepp okozza

A magassági hidegcsepp olyan légtömeg, amely elkülönül a terület időjárását alapvetően alakító nyugatias vezető áramlástól. Ezek a magassági hideg légáramlatok elszigetelődtek a szélességek hideg levegőjétől, ennek az a következménye, hogy jóval hidegebb levegő áramlik be az alacsonyabb területek amúgy melegebb levegőjébe. A magasban a levegő hidegebb, mint a hidegcseppen kívül, ez is hozzájárul a felhőképződéshez. Az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen örvénylik, emiatt hidegörvénynek is nevezik.

Ez a jelenség akár több napon keresztül is meghatározza egy adott térség időjárását, ez a gyakorlatban jelentős mennyiségű és intenzív csapadékot jelent. A hidegcsepp az év bármely évszakában előfordulhat. A jelenség területén főként a nyári évszakban labilis a levegő, ennek köszönhetjük a heves zivatarokat, jégesőt, felhőszakadást, télen, pedig az igen erőteljes hózáporokért felelős.

„Ez egy nem szokatlan dolog, olyan jelenség, ami a magyarországi időjárás alakulásában meghatározó, az év folyamán bármikor, főleg a nyári hónapokban szerepet játszik. Ilyen helyzetekhez tartoznak a nagyobb csapadékkal járó időjárási szituációk” – fogalmaz a szakember.

A skandinávoknál jobb idő van

A magasban a környezethez viszonyítva hideg levegő érkezett Közép-Európa, Magyarország fölé. „Nagyon érdekes a mostani helyzet, mert Európa északi területei felett, a Skandináv-félsziget északi részen közel tíz fokkal magasabb a hőmérséklet a magasban, de a talaj mentén is valamivel, ott a hőmérők hajnalban, kora délután közel tíz fokkal melegebbet mutatnak, mint Európa középső területein. Ez nem gyakran fordul elő. Most az a helyzet, hogy az Északi Sarkkör közelében majdnem enyhébb idő van, mint a Kárpát-medencében vagy Közép-Európában” − mondta Dunkel.

Felettünk a magasban nagyon hideg levegő van, ez olyan hőmérséklet-eloszlást jelent, ami kedvező feltételeket teremt az úgynevezett feláramlások (felfelé mozgó, nedves levegő) kialakulásához, és ezzel együtt a csapadékképződéshez. Dunkel szerint most ehhez elég nedvesség is van a légkörben, így a kettő együtt azt eredményezi, hogy ezen a területen ismétlődően esik.

Évszázadok óta nem volt ennyi csapadék

Az árvízhelyzettel kapcsolatban nemcsak Magyarországot érdemes figyelni, hanem a Duna teljes vízgyűjtőjét: az országon kívüli, tőlünk nyugatra, észak-nyugatra lévő Duna-szakaszokon szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék hullott, ez azt jelenti, hogy területi átlagban sok területen meghaladta a 200 millimétert, és voltak olyan területek, ahol 400 milliméternél is több esett − tudtuk meg az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéssel foglalkozó részlegétől.

„Magyarországon az év első negyedéve rendkívül csapadékos volt, országos területi átlagban durván 250 milliméter csapadék esett, ez majdnem két és félszerese a sokévi átlagnak. Ennél a negyedévnyi mennyiségnél több esett most le néhány nap alatt bizonyos területeken a Duna felső vízgyűjtőjénél. A most áradással sújtott szakaszokon évszázadok óta nem volt ilyen mennyiségű csapadék” – tájékoztatott a szolgálat. Az OMSZ szerint sajnos Magyarországra vonatkozóan nem tudunk ilyen hosszú időre visszanyúló adatokról.

Megzavarodott a rendszer

A klímaváltozás lassú folyamat az emberi élethez képet, évtizedes skálán megfigyelhető jelenség. Attól, hogy melegszik a Föld, ezáltal csökken a sarki jégsapka, melegszik a tenger, ettől a sókoncentráció eloszlása és még sok minden más is változik.

„Benne van az, hogy az ember írtja az erdőt, valahol a rendszert megzavarja. Ezáltal az egész áramlási rendszer módosul, valahol ennek vagyunk tanúi. Március 15-én hihetetlen havazás, utána 32 fok májusban, most pedig fázunk” − összegzi a helyzetet Dunkel Zoltán.

Az elmúlt 24 órában esett csapadék
Az elmúlt 24 órában esett csapadék
Fotó: Országos Vízjelző Szolgálat

Vannak nem túl biztató, áradásokat a klímaváltozással egyértelműen összekapcsoló tudományos publikációk is. A Nature 2011-es számában két tanulmány is alátámasztja az ok-okozati kapcsolatot az emberi tevékenység kiváltotta üvegházgáz-kibocsátás és a gyakran heves árvizeket eredményező esőzések között.

Az egyik tanulmányban kanadai és skót kutatók számolnak be arról, hogy az északi féltekén 1951 és 1999 közötti legjelentősebb esőzések és havazások közül a közelmúltbeliek hét százalékkal több csapadékkal jártak, mint a korábbiak. Ez a csapadéknövekedést modellezéssel csak akkor tudták utólag előre jelezni, ha a természetes változások mellett bekalkulálták az emberi üvegházgáz-kibocsátás hatásait is.

A másik tanulmány a nagy-britanniai árvizeket hozza összefüggésbe a klímaváltozással; különösen a 2000 őszi walesi és angliai árvizet vizsgálták, amely több mint 1,7 milliárd dolláros (340 milliárd forintos) kárt okozott. A régióban ez az ősz volt a legcsapadékosabb több mint 230 évre visszamenőleg. Hasonló következtetésre jut egy 2013 áprilisi tanulmány is, amely főleg az amerikai áradásokat vizsgálta.

A szakember szerint ettől még nem egyértelmű, hogy a klímaváltozás konkrétan felelősség tehető a mostani árvizekért: történelmi távlatból szemlélve 50-100 évvel ezelőtt is voltak érdekes dolgok: „Medárd napjáról mindenki halott: a néphit szerint, ha Medárd napján esik, negyven napig esik. Ez sok éves skálán nagyjából bejön. Ez a nagy csapadék még beleszámolható ebbe az időszakba, pechünkre a Duna felső vízgyűjtőjén”. Ez pedig passzol az európai időjárási rendszerbe, ugyanakkor lehet, hogy az éghajlatváltozás ráerősített. Hozzáad még ehhez az is, hogy nem süt a Nap: ha így tenne, a víz nagy része elpárologna, erre még várnunk kell egy kicsit.

Jön a napsütés

Szerdán még a magassági légörvény határozta meg az időjárást, a légkör állapota továbbra is kedvező felhő, illetve csapadékképződéshez, borult égre számíthatunk. Sokfelé lehet eső, zápor néhol zivatar is előfordulhat.

Helyileg a zivatarokkal, vagy hevesebb záporral lezúduló eső meghaladhatja a 20 millimétert, országosan viszont nem várható olyan nagy mennyiség: átlagosan nulla és tíz milliméter között alakul a csapadék.

A hét további részében egyre többet süt majd a nap, viszont napközben továbbra is erős a felhőképződés, gyakorlatilag bárhol lehet zápor. A hosszabb napos időszakoknak köszönhetően viszont fokozatos melegedésre számítunk, a hét utolsó napjaiban az ország nagy részén már 25 Celsius-foknál is magasabb lehet a hőmérséklet, sőt hétfőn akár 30 Celsius-fok is lehet.