De miért van most ilyen óriási árvíz?
További Tudomány cikkek
Már napok óta egy magassági hideg légörvény (vagy magassági hidegcsepp) helyezkedik el Európa középső területei felett, ebben húzódik egy hullámzó, úgynevezett oklúziós front (ahol a meleg és a hideg levegő keveredik), tudtuk meg Dunkel Zoltántól, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökétől. Ez együtt kedvező viszonyokat teremt a csapadékképződéshez, ezért esett rengeteg eső, ez okozott Magyarországon is változékony, csapadékos időjárást. Ráadásul az Alpok keleti részén tartós északias áramlás alakult ki, ez azt jelenti, hogy a hegyek hatása még hozzájárult ahhoz, hogy rendkívüli mennyiségű csapadék essen ezeken a területeken.
Hidegcsepp okozza
A magassági hidegcsepp olyan légtömeg, amely elkülönül a terület időjárását alapvetően alakító nyugatias vezető áramlástól. Ezek a magassági hideg légáramlatok elszigetelődtek a szélességek hideg levegőjétől, ennek az a következménye, hogy jóval hidegebb levegő áramlik be az alacsonyabb területek amúgy melegebb levegőjébe. A magasban a levegő hidegebb, mint a hidegcseppen kívül, ez is hozzájárul a felhőképződéshez. Az északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen örvénylik, emiatt hidegörvénynek is nevezik.
Ez a jelenség akár több napon keresztül is meghatározza egy adott térség időjárását, ez a gyakorlatban jelentős mennyiségű és intenzív csapadékot jelent. A hidegcsepp az év bármely évszakában előfordulhat. A jelenség területén főként a nyári évszakban labilis a levegő, ennek köszönhetjük a heves zivatarokat, jégesőt, felhőszakadást, télen, pedig az igen erőteljes hózáporokért felelős.
„Ez egy nem szokatlan dolog, olyan jelenség, ami a magyarországi időjárás alakulásában meghatározó, az év folyamán bármikor, főleg a nyári hónapokban szerepet játszik. Ilyen helyzetekhez tartoznak a nagyobb csapadékkal járó időjárási szituációk” – fogalmaz a szakember.
A skandinávoknál jobb idő van
A magasban a környezethez viszonyítva hideg levegő érkezett Közép-Európa, Magyarország fölé. „Nagyon érdekes a mostani helyzet, mert Európa északi területei felett, a Skandináv-félsziget északi részen közel tíz fokkal magasabb a hőmérséklet a magasban, de a talaj mentén is valamivel, ott a hőmérők hajnalban, kora délután közel tíz fokkal melegebbet mutatnak, mint Európa középső területein. Ez nem gyakran fordul elő. Most az a helyzet, hogy az Északi Sarkkör közelében majdnem enyhébb idő van, mint a Kárpát-medencében vagy Közép-Európában” − mondta Dunkel.
Felettünk a magasban nagyon hideg levegő van, ez olyan hőmérséklet-eloszlást jelent, ami kedvező feltételeket teremt az úgynevezett feláramlások (felfelé mozgó, nedves levegő) kialakulásához, és ezzel együtt a csapadékképződéshez. Dunkel szerint most ehhez elég nedvesség is van a légkörben, így a kettő együtt azt eredményezi, hogy ezen a területen ismétlődően esik.
Évszázadok óta nem volt ennyi csapadék
Az árvízhelyzettel kapcsolatban nemcsak Magyarországot érdemes figyelni, hanem a Duna teljes vízgyűjtőjét: az országon kívüli, tőlünk nyugatra, észak-nyugatra lévő Duna-szakaszokon szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék hullott, ez azt jelenti, hogy területi átlagban sok területen meghaladta a 200 millimétert, és voltak olyan területek, ahol 400 milliméternél is több esett − tudtuk meg az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéssel foglalkozó részlegétől.
„Magyarországon az év első negyedéve rendkívül csapadékos volt, országos területi átlagban durván 250 milliméter csapadék esett, ez majdnem két és félszerese a sokévi átlagnak. Ennél a negyedévnyi mennyiségnél több esett most le néhány nap alatt bizonyos területeken a Duna felső vízgyűjtőjénél. A most áradással sújtott szakaszokon évszázadok óta nem volt ilyen mennyiségű csapadék” – tájékoztatott a szolgálat. Az OMSZ szerint sajnos Magyarországra vonatkozóan nem tudunk ilyen hosszú időre visszanyúló adatokról.
Megzavarodott a rendszer
A klímaváltozás lassú folyamat az emberi élethez képet, évtizedes skálán megfigyelhető jelenség. Attól, hogy melegszik a Föld, ezáltal csökken a sarki jégsapka, melegszik a tenger, ettől a sókoncentráció eloszlása és még sok minden más is változik.
„Benne van az, hogy az ember írtja az erdőt, valahol a rendszert megzavarja. Ezáltal az egész áramlási rendszer módosul, valahol ennek vagyunk tanúi. Március 15-én hihetetlen havazás, utána 32 fok májusban, most pedig fázunk” − összegzi a helyzetet Dunkel Zoltán.
Vannak nem túl biztató, áradásokat a klímaváltozással egyértelműen összekapcsoló tudományos publikációk is. A Nature 2011-es számában két tanulmány is alátámasztja az ok-okozati kapcsolatot az emberi tevékenység kiváltotta üvegházgáz-kibocsátás és a gyakran heves árvizeket eredményező esőzések között.
Az egyik tanulmányban kanadai és skót kutatók számolnak be arról, hogy az északi féltekén 1951 és 1999 közötti legjelentősebb esőzések és havazások közül a közelmúltbeliek hét százalékkal több csapadékkal jártak, mint a korábbiak. Ez a csapadéknövekedést modellezéssel csak akkor tudták utólag előre jelezni, ha a természetes változások mellett bekalkulálták az emberi üvegházgáz-kibocsátás hatásait is.
A másik tanulmány a nagy-britanniai árvizeket hozza összefüggésbe a klímaváltozással; különösen a 2000 őszi walesi és angliai árvizet vizsgálták, amely több mint 1,7 milliárd dolláros (340 milliárd forintos) kárt okozott. A régióban ez az ősz volt a legcsapadékosabb több mint 230 évre visszamenőleg. Hasonló következtetésre jut egy 2013 áprilisi tanulmány is, amely főleg az amerikai áradásokat vizsgálta.
A szakember szerint ettől még nem egyértelmű, hogy a klímaváltozás konkrétan felelősség tehető a mostani árvizekért: történelmi távlatból szemlélve 50-100 évvel ezelőtt is voltak érdekes dolgok: „Medárd napjáról mindenki halott: a néphit szerint, ha Medárd napján esik, negyven napig esik. Ez sok éves skálán nagyjából bejön. Ez a nagy csapadék még beleszámolható ebbe az időszakba, pechünkre a Duna felső vízgyűjtőjén”. Ez pedig passzol az európai időjárási rendszerbe, ugyanakkor lehet, hogy az éghajlatváltozás ráerősített. Hozzáad még ehhez az is, hogy nem süt a Nap: ha így tenne, a víz nagy része elpárologna, erre még várnunk kell egy kicsit.
Jön a napsütés
Szerdán még a magassági légörvény határozta meg az időjárást, a légkör állapota továbbra is kedvező felhő, illetve csapadékképződéshez, borult égre számíthatunk. Sokfelé lehet eső, zápor néhol zivatar is előfordulhat.
Helyileg a zivatarokkal, vagy hevesebb záporral lezúduló eső meghaladhatja a 20 millimétert, országosan viszont nem várható olyan nagy mennyiség: átlagosan nulla és tíz milliméter között alakul a csapadék.
A hét további részében egyre többet süt majd a nap, viszont napközben továbbra is erős a felhőképződés, gyakorlatilag bárhol lehet zápor. A hosszabb napos időszakoknak köszönhetően viszont fokozatos melegedésre számítunk, a hét utolsó napjaiban az ország nagy részén már 25 Celsius-foknál is magasabb lehet a hőmérséklet, sőt hétfőn akár 30 Celsius-fok is lehet.