Ákos, Bátor
4 °C
10 °C

A marsi agyag az élet forrása is lehetett

2013.06.13. 07:30

A Hawaii Egyetem asztrobiológiai intézete (UHNAI) a Marsról származó agyagmintákat elemezve megállapította, hogy a minták nagy mennyiségű bórt tartalmaznak. A bór oxidált formában, borátként fontos szerepet játszhat az RNS kialakulásában, ami az élet egyik alapköve. A kutatók a felfedezéssel kapcsolatos megfigyeléseiket a PLOS One-ban publikálták.

Az antarktiszi meteorok keresésével foglalkozó csoport (Antarctic Search for Meteorites) a vizsgálatban használt meteoritot a 2009-2010-es terepvizsgálati szezonban fedezte föl. A kőzetdarabban található ásványi anyagok és azok kémiai összetétele egyértelműen bizonyítja, hogy a meteorit a Marsról származik. A W. M. Keck Kozmokémiai Laboratórium ion mikroszondájával azt is ki tudták elemezni, hogy a marsi agyag milyen nyomokat vájt a meteorba.

Életjeleket keresnek

Az UHNAI kutatóközpont nem csak egy tudományterülettel foglalkozik. Az intézet biológiai, csillagászati, kémiai és földtani vizsgálatokat is végez; ezeknek az a célja, hogy megértsék, milyen szerepet játszott a víz az élet kialakulásában.

Miután a kutatók kizárták annak a lehetőségét, hogy a bór a földi szennyeződésből származik, azt is megállapították, hogy az anyag koncentrációja a vizsgált meteoritban tízszer magasabb volt, mint a korábban ellenőrzött kőzetekben. James Stephenson, a UHNAI kutatója szerint ez azért fontos, mert a borátok stabilizálhatják a ribózokat, ami fontos összetevője az RNS-nek, vagyis a ribonukleinsavnak. Az RNS-t sokan a DNS prekurzorának tekintik; ez lehetett az első, az információ tárolására és továbbadására képes molekula, ami az evolúció szempontjából kulcsfontosságú volt.

Volt egyszer rég

A Földön is találhatók borátban gazdag sók, üledékek és agyagok, de ilyeneket korábban sosem fedeztek föl az űrből származó anyagokon. A mostani felfedezés azt sugallja, hogy a földi élet keletkezése idején a Marson ugyancsak nagy mennyiségben lehettek jelen a magas boráttartalmú anyagok.

Lydia Hallis, az UHNAI kozmokémiai szakértője szerint a Föld és a Mars között régen jóval nagyobb lehetett a hasonlóság, mint ma. Az idő múlásával a Mars elvesztette a felszíni vizét és a légkörét, de az ősi meteorittöredékek pontos lenyomatai lehetnek az elmúlt időszaknak. Hallis szerint a vizsgált meteoriton található agyagnyomok körülbelül 700 millió évesek lehetnek. A lemeztektonika hatásai miatt a Föld kérgéből már nem mutathatók ki hasonló nyomok, ugyanakkor a Marsról származó töredékekből következtethetünk arra, hogy több száz millió évvel ezelőtt milyen lehetett a Föld.