Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

Valami haszna is van a klímaváltozásnak

2013.07.01. 16:58
A kutatók szerint az éghajlatváltozás megfékezheti a legagresszívabb hangyafaj világméretű terjeszkedését; a következő évtizedekben a rovarok életterének szűkülésére számítanak.

A nagyfejű hangyákat (Pheidole megacephala) a világ száz legerőszakosabb módon terjeszkedő invazív állatfaja közé sorolják. A rovarok elterjedését jól illusztrálja, hogy az Antarktiszt leszámítva az összes földrészen megtalálhatók. A kutatók azonban úgy látják, hogy a globális felmelegedés 2080-ra jelentősen visszavetheti a rovarok további előrenyomulását.

Cleo Bertelsmeier, a Dél-Párizsi Egyetem doktorandusza, aki munkatársaival tanulmányt írt a jelenségről, elmagyarázta, hogy a hideg vérű hangyák a legkisebb hőmérsékleti változásokra is érzékenyek. A tanulmányban Bertelsmeier arra a kutatásra támaszkodott, amely azt vizsgálta, hogy az éghajlati változás milyen hatást gyakorol a fajok eloszlására. A modell azt mutatta, hogy a nagyfejű hangyák populációja és élettere 2020 táján csökkenni kezd, és 2080-ra területük akár egyötödét is elveszíthetik.

Madárfiókákat is megölhetnek

Az idegen területekre behatoló, invazív fajok a tudósok szerint komolyan veszélyeztetik a globális biológiai sokszínűséget, a biodiverzitást. Az invazív fajok tolakodó terjeszkedése miatt a honos fajok könnyen kiszorulhatnak saját körzetükből, vagy akár ki is halhatnak. Bertelsmeier megjegyezte, hogy a hangyák, mivel parányi termetűek, ugyanakkor hódító hajlamúak, a legsikeresebb invazív fajok közé tartoznak, amit a világméretű területfoglalásaik is alátámasztanak.

Az Afrikából elindult nagyfejű hangyák különösen sok bajt okoznak az agresszivitásuk miatt. Bertelsmeier szerint sok fajra, köztük más hangyákra, gerinctelenekre, sőt még madarakra is negatív hatással vannak. A vad természetű rovarok, ha csoportosan támadnak, még az éppen kikelt madárfiókákat is felfalják, de kedvelik a növénymagokat is, amivel a mezőgazdaságban tesznek kárt.

Bertelsmeier kollégáival olyan modellt dolgozott ki, amely egyrészt felmérte a hangyafaj további potenciális terjeszkedési területeit, másrészt figyelembe vette a klímaváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) előrejelzéseit is. Az adatok alapján megállapították, hogy a világ szárazföldi részeinek 18,5 százaléka kínál kedvező éghajlati feltételeket a nagyfejű hangyáknak; a legjobb helyeket Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában találják. 2080-ra azonban ez a terület a négyötödére zsugorodhat, így a faj terjedése visszaszorulhat.