Gábor, Karina, Ders
5 °C
21 °C

Így csinál ki minket a kánikula

2013.07.29. 10:55
Miért kártékony a ventilátor? Mi az a hőkiütés? Miért baj az, ha már nem tudunk izzadni? Miért kell szappannal zuhanyozni, ha leégtünk? És miért okozhat agykárosodást a kánikula?

Amikor kilépünk a szolid, harminchat fokos verőfénybe, és felsóhajtunk, hogy de kurva meleg van, minden okunk megvan a panaszra. A kánikula ugyanis nem egyszerűen nagy meleget jelent, hanem olyan extrém körülményeket, amiket a normális hőmérséklethez szokott szervezet nem tud feldolgozni. A meleget nem tudjuk lehűteni, de magunkat igen: némi odafigyeléssel és gondos karbantartással elkerülhető a halálos hőguta.

A testi funkciók működéséhez szükséges optimális belső hőmérséklet 37 Celsius-fok körül van. A test ezt a hőmérsékletet sokáig megőrizheti; erre szüksége is van, mivel a test maga is hőforrás. Ha dolgozunk, a munkára fordított energiának csak az egynegyede hasznosul, a háromnegyede viszont hővé válik. A testnek azonban ilyenkor is meg kell szabadulnia a felesleges hőtől, akárcsak kánikula idején.

Minél keményebb munkát végzünk, annál jobban nő a szervezet hőtermelése, és minél magasabb a hőség, illetve a páratartalom, annál lassúbb lesz a hőleadás. Ha azonban a test felforrósodik, az erek is kitágulnak: ilyenkor több vér jut a bőr külső rétegébe, aminek a hatására hő szabadulhat fel a testből. Ha ez a folyamat nem elég gyors, a verejtékmirigyek is működésbe lépnek: kivonják a vizet a véráramból, és izzadsággá alakítják azt. Az izzadtság a pórusokon át jut el a bőr felületére, ahol a hőelvonással járó párolgás hűteni kezdi a szervezetet.

Ugyanakkor, mivel az izzadás vizet von el a szervezettől, kevesebb víz jut az agynak, az izmoknak és a belső szerveknek. Mivel a hosszú izzadás rengeteg vizet von ki a szervezetből, lelassulnak az anyagcsere-folyamatok. Ezért fontos gondoskodni a megfelelő folyadékpótlásról: izzadással óránként egy liter vizet is veszíthetünk, ha nehéz fizikai munkát végzünk. Ha a szervezet továbbra is folyadékot veszít, súlyosabb tünetek lépnek fel, ami akár halálhoz is vezethet. Mivel az erek nagy hőségben kitágulnak, a szív gyorsabban kezd verni, hogy fenntartsa az értágulás miatt lecsökkenő vérnyomást, de ez is erősen megviseli a szervezetet.

Csak a felszínt karcolgatja

Hiába a szervezet megfelelő anyagcseréje és a biztosított folyadékpótlás, kánikulában így is számos kellemetlenséggel szembesülhetünk. A bőrt többféle irritáció is érheti a nagy hőségben; a heves verejtékezés például hőkiütéseket okozhat. Ez az izzadtságmirigy gyulladásos betegsége, ami akkor alakul ki, ha a verejtékmirigyek bőrfelszínre vezető útja eldugul. Hőkiütést a meleg levegőt elzáró ruházat is okozhat – szerencsére jól szellőző öltözékkel, a hőcsapda megszüntetésével a hőkiütés kialakulásának esélye csökkenthető.

A leégett bőr szintén megnehezíti a hővel való megbirkózást. Ha leégünk, a bőr megsérül: ilyenkor nemcsak a hőleadó képességéből veszít, de az erek működőképessége és az izzadás is csökken. A leégés fájdalommal, bőrpírral, adott esetben vízhólyagokkal, lázzal és fejfájással jár. Ilyenkor érdemes lezuhanyozni és jól beszappanozni magunkat; a szappanra azért van szükség, mert eltávolítja a pórusokat eltömítő olajakat, és ez javíthat a test hőleadó képességén. Ha az égés miatt vízhólyagok képződnek a bőrön, száraz, steril kötést kell rájuk tenni.

Belső kör

A testhőmérsékletet a hipotalamusz szabályozza, de nagy hőségben az agy vegyi anyagainak egyensúlya is felborul, ami többek között az ítélőképességünket is befolyásolja. Ez az oka annak, hogy kánikula idején sokkal ingerlékenyebbé válunk. Ha az agyban felborul a vegyi anyagok megszokott aránya, az agy működése is megváltozik, ami már a viselkedésünkre is kihat.

Extrém hőmérsékleti körülmények között fáradtabbak leszünk, mivel lelassul az agy, az idegek és a gerincvelő működése. A központi idegrendszer nagy melegben nem megfelelően működik; ezért érezhetjük lustábbnak és leghangoltabbnak magunkat kánikula idején. Mivel az izzadással a test vizet és sót veszít, hipertermia (a test túlmelegedése) alakulhat ki, ami izomgörcsöket is okozhat. Az izmok működését ugyanis többek között a sejtek sótartalma szabályozza, de ha a szervezet só-víz háztartása felborul, a normális ingerületátvitel egyre nehezebbé válik.

Nem meglepő tehát, hogy a hőségtől görcsöket is kaphatunk. Ezek a lábat és a hasat érintő görcsök fájdalmasak is lehetnek, és a nagy hőterhelés miatt kialakuló izzadás okozza őket. A görcsök könnyen csillapíthatók, csak negyedóránként meg kell innunk fél pohár hideg vizet. Az alkoholos italokat és a koffeint ilyenkor érdemes kerülni, és még a vízivást is inkább hagyjuk abba, ha hányingerünk lesz tőle.

A folyadékbevitelre ugyanakkor fontos odafigyelni, mivel ilyenkor a vese működése sem normális. Ahogy a hőségtől dehidratálódik a szervezet, a vesék egyre több, normális esetben a vizeléssel távozó mérget tartanak a szervezetben, például a karbamidot és az ammóniumot. Ha azonban izzadunk, és folyadékot veszítünk, a vesében egyre kevesebb lesz a vizelet, mivel a szervezet megpróbálja elraktározni a folyadékot, hogy így védekezzen a kiszáradás ellen.

Kritikus hiba

A hőkimerülés viszonylag gyakori reakció a nagy hőségben; ez szédülést, fejfájást, ájulást okozhat. Ilyenkor csak a megfelelő folyadékpótlásról, hűvös környezetről és pihenésről kell gondoskodni. Amíg tudunk izzadni, addig nagy baj nem lehet, de ha a bőr elkezd kiszáradni, az annak a jele, hogy rövidesen hőgutát kapunk. Ha ugyanis elveszítjük az izzadás, és ezzel a párolgás és hűlés képességét, az a szervezet túlhevüléséhez vezet.

A hőkimerülés erős izzadással, hideg és nyirkos bőrrel, gyenge pulzussal, néha ájulással és hányással jár. Többnyire akkor jelentkezik, ha valaki sokáig dolgozik meleg és párás helyen. (Kánikulában érdemes figyelni a páratartalomra is, mivel ez befolyásolja a szubjektív hőérzetet is. Ha nagyon magas a páratartalom, a szervezet izzadással nem tud megszabadulni a felesleges hőtől, és a test kiszáradhat.) A bőrbe jutó vér mennyisége ilyenkor megnő – a szervezet így próbálja lehűteni magát –, de ez azzal jár, hogy a létfontosságú szervekbe nem jut elég vér. Ha valaki hőkimerülés miatt rosszul lesz, le kell vetkőztetni, hűvös és nedves törülközőkbe kell bugyolálni, és gondoskodni arról, hogy eleget kapjon inni.

Hőguta esetén a bőr már nem tud izzadni, így teljesen kiszárad, a testhőmérséklet 39-40 Celsius-fok köré emelkedik, és néha zavarodottság, eszméletvesztés is felléphet. A folyamat leginkább egy túlhajtott autóra hasonlít: ha túlmelegszik a motor, és pihentetjük egy kicsit, egy idő után ismét elindulhatunk, de ha túlerőltetjük a motort, az nem tud lehűlni, így végül az autó leáll, vagy éppen tönkremegy.

A hőgutára ezért érdemes odafigyelni: figyelmeztető jelei lehetnek a hőkiütések és az izomgörcsök. Ez az állapot akár életveszélyes is lehet, mivel ilyenkor a szervezet belső hőszabályozása teljesen felmondja a szolgálatot. Az izzadási képesség hiányában a testhőmérséklet olyan magasra szökhet, hogy az agykárosodáshoz vagy akár halálhoz is vezethet – fontos tehát, hogy a beteg minél hamarabb orvoshoz kerüljön.

Idősebbek ne kezdjék el

A felmérések szerint vannak olyan hőmérsékleti határértékek, ami fölött megemelkedik a halálozások száma, de ezt az is befolyásolja, hogy a hőmérséklet milyen gyorsan változott. Ha van idő alkalmazkodni a kánikulához, általában kevesebb a haláleset és a hőségből fakadó baleset.

A hőség elsősorban az elszigetelten élő, légkondicionálót nem használó idősebb embereket és a nagyon fiatal gyerekeket érinti. Az elhízott emberek szintén érzékenyebbek a kánikulára, és bizonyos gyógyszerek is megnövelhetik a kánikulából fakadó kockázatokat. Ezekről egyelőre nem készültek részletesebb vizsgálatok. Bár az 1995-ös chicagói hőhullám idején készült egy tanulmány, ami szerint a béta-blokkolókat és a vizelethajtó gyógyszereket (diuretikumokat) szedők érzékenyen reagálhatnak a nagy hőségre, ez nem tekinthető bizonyító erejűnek. A nagy hőhullámok sok halálos áldozattal járnak, de ilyenkor mégis elenyésző azoknak az aránya, akik valamilyen gyógyszert szedtek a kánikula idején.

Azt is kimutatták, hogy a városban élők többet szenvedhetnek a hőségtől. A nagyvárosokban könnyebben megreked a rossz levegő, és a stagnáló légköri viszonyok miatt a szennyező anyagok sem tudnak kitisztulni a levegőből. Ezek az anyagok az erre érzékenyeknél légzési problémákat is okozhatnak. Az sem kedvez az egészségnek, hogy a beton és az aszfalt napközben rengeteg hőt szív magába, amit miatt éjszakára sem enyhül az extrém hőmérséklet.

Get ready for this

A kánikulára igen nehéz felkészülni. Azt nem tudjuk, hogy mekkora a maximális hőmérséklet, amit az emberi szervezet még képes elviselni, mivel az egyes emberek máshogy reagálnak a különböző hőmérsékletre és páratartalomra. A rendszeres hidratálás fontos, és egy légkondicionáló is javíthat a helyzeten. Fontos megjegyezni, hogy a szobai ventilátorok csak a szubjektív hőérzeten javítanak, de valójában többet ártanak, mint használnak. A ventilátor ugyanis nem hűti le a levegőt, csak a forrót kavarja föl. A léghuzat miatt nem vesszük észre, hogy ennek hatására megizzadunk, és bár a légmozgás és az izzadás együttese kellemes, hűsítő hatást kelt, ilyenkor sok víz távozik a szervezetből, és ez kiszáradáshoz vezethet.

A hőséggel összefüggő balesetek és halálesetek viszonylag egyszerűen megelőzhetők; csak húzódjunk hűvös helyre, igyunk sok folyadékot, gondoskodjunk a szükséges sóbevitelről, és ne együnk semmi nehezet. És ha tehetjük, eszünkbe se jusson a napra menni a déli órákban.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!