Diána
10 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Új szupernóvatípust fedezett fel a Hubble

2013.08.06. 08:16
A Hubble űrteleszkóp egy új, kilonóvának elnevezett csillagrobbanás-típust figyelt meg, ami akkor következik be, amikor két kompakt objektum – például egy egymás körül keringő neutroncsillagpár – egymásba ütközik.

A Hubble a múlt hónapban, egy tőlünk kb. 4 milliárd fényév távolságban fekvő extragalaxisban gyorsan halványodó felvillanást figyelt meg, amely egy gyors gammakitörést (GRB) követett. Nial Tanvir, az angliai Leicester Egyetem kutatója szerint: a megfigyelés megoldotta a rövid gammasugárkitörések természetét övező rejtélyt. A gammakitörések (GRB, gamma-ray burst) olyan nagyenergiájú sugárzásokat (röntgen- és gammasugarakat) keltő felvillanások, amelyek teljesen véletlenszerű eloszlásban jelennek meg. Két fő típusuk van: a hosszú és a rövid gammakitörések. Sok csillagász talált már bizonyítékot arra, hogy a hosszú gammakitörések (ezek a 2 másodpercnél hosszabb eseményeket jelentik) rendkívül nagy tömegű csillagok belső összeomlásakor keletkeznek. A rövid kitörések viszont mindmáig rejtélyesek maradtak. Mindeddig gyenge lábakon álló elképzeléseink szerint ezek kisméretű és igen sűrű égitestek összeolvadásakor keletkeznek.

Az asztrofizikusok eddigi vélekedése szerint a rövid kitöréseket egy szoros kettőscsillagot alkotó szupersűrű neutroncsillagpár összeütközése kelti. Erre úgy kerül sor, hogy a gyorsan keringő páros gravitációs hullámokat kelt, amelyek kisugárzása a rendszer összenergiáját csökkenti, így a csillagok egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Az egyre gyorsuló, halálos körtánc utolsó ezredmásodperceiben az egymásba ütköző neutroncsillagok egymásról ledarált külső rétegei felforrósodnak és rengeteg elektromágneses sugárzást bocsátanak ki, ami erős felvillanásként figyelhető meg. Az így kialakuló kilonóva körülbelül ezerszer erősebb a fehér törpecsillagok felszínén bekövetkező hagyományos nóvakitörésnél.

Legutóbbi publikációjában Jennifer Barnes és Daniel Kasen a Berkeley egyetem és a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatója új számításokat tettek közzé a kilonóva-kitörés várható jellemzőiről. Eredményeik szerint a sugárzást keltő forró plazma erősen elnyeli a látható fényt, és emiatt a kilonóva energiája napokig csak a közeli infravörös hullámhosszakon tudja elhagyni a robbanás színhelyét.

Június 3-án a NASA Swift űrteleszkópja váratlan lehetőséget nyújtott a modell ellenőrzésére, amikor megfigyelte a GRB130603B fényes gammakitörést. Noha a kitörés csupán egytized másodpercig tartott, összességében 100 milliárdszor több energiát szabadított fel mint az ezt követő kilonóva-robbanás. Június 12-13-án a Hubble megvizsgálta a gammakitörés pozícióját és ott egy halvány, vörös színű objektumot talált. Egy független kutatócsoport vizsgálatai is megerősítették a vörös maradvány létét. Július 3-án a Hubble mérései már azt mutatták, hogy a forrás elhalványult, ami kulcsfontosságú bizonyítéka annak, hogy a megfigyelt infravörös sugárzás a két égitest robbanásszerű összeolvadásának a következménye volt.