Máté, Mirella
5 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

Egyre önzőbb és anyagiasabb a mai nyelv

2013.08.08. 14:14

A kedvelt fordulatok, kifejezések, de még az egyszerű, többnyire nem igazán tudatosan megválasztott szavak is sokat elárulhatnak valakiről. Az egyéni jellegzetességeken túlmenően azonban a nyelvhasználati sajátosságok nagyobb társadalmi változásokat is tükröznek.

Patricia Greenfield, az UCLA pszichológusa szógyakorisági változásokból próbál általánosabb kulturális értékváltozásokra következtetni. Nyelvészeti tartalomelemző szoftver segítségével több millió, a Google Bookson megtalálható könyvet elemzett. Fő megállapítása szerint az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában az elmúlt 200 évben kiadott könyvek nyelvi változásai jól tükrözik azt a társadalmi átalakulást, melynek során a falusi közösségeket felváltották a városi társadalmak, és az értékrendszerek is megváltoztak.

Eredményei szerint az írott nyelv átalakulása az individualizmus és az anyagi értékek előtérbe kerülését mutatja. Az újabb szövegek sokkal több olyan, az egyénre fókuszáló kifejezést tartalmaznak, mint a „kap”, a „választ” és a „dönt”, mint a korábbiak. Eközben az olyan, inkább közösségorientált szavak, mint az „ad” és a „kötelesség”, aránylag háttérbe szorultak.

Greenfield számításai szerint 1800 körül az „ad” még négyszer gyakoribb volt a „kap”-nál, a XX. század közepére  azonban a sorrend megfordult. Az „önmaga”, az „egyéni”, az „egyedi” és szinonimáik szintén gyakoribbá váltak, míg a tradicionálisabb társadalmakban nagyon fontos „valahová tartozás” és az „imádság” visszaszorult a nyelvhasználatban.

„A kutatás azt a két évszázadnyi történelmi változást ábrázolja, melynek során az egyéni pszichológia egyre inkább alkalmazkodott a városi környezethez. Az is látszik, hogy az individualizálódás nem igazán új, hanem már évszázadok óta tartó jelenség” – mondta Greenfield.

A kutató az angol után most más nyelvekre is kiterjesztené vizsgálatait. Első körben a spanyol, az orosz és a kínai következhet, mi azonban ezt megelőzve futólag megnéztük a magyar nyelv szógyakorisági listáit. Az MTA hatalmas mennyiségű, elsősorban interneten fellelhető szöveget tartalmazó Magyar Nemzeti Szövegtára sokféle összehasonlításra ad lehetőséget. A miénk persze csak játék, a valódi kutatás sok módszertani megfontolást és finom beállítást tenne szükségessé. Az adatbázis azonban egy laikusnak is jópofa eredményeket adhat.

A szótőgyakoriságokat mutató egyszerű statisztikák azt mutatják, hogy a magyar nyelvben valamivel több a „kap”, mint az „ad”, és jóval ritkábban fordulnak elő a „választ” és „dönt” tövű szavak. Az angol nyelvvel összehasonlítva ez mintha hagyományosabb társadalmi viszonyokra utalna, ahogy az is, hogy a „közösség” szótő nagyjából négyszer gyakrabban fordul elő az „egyén”-nél.