Koronakidobódás, rendezte Stanley Kubrick
Ilyen látvány még Keir Dullea szeme elé sem tárult soha, pedig ő szembenézett a 2001: Űrodüsszeia összes speciális effektusával. A képen látható jelenség egy koronakidobódás: erre akkor kerül sor, amikor a Nap mágneses terének instabilitása miatt egy hatalmas plazmafelhő kiszakad a világűrbe.
A képet 2002-ben készítette a Solar and Heliospheric Observatory (SOHO); ez a NASA és az Európai Űrügynökség közös projektje. A kutatók most kiszínezték a felvételt, hogy szemléltessék a koronakidobódás erejét. A kitörés intenzitása a fehér foltoknál a legerősebb, a vöröseknél közepes, és a kéknél a legalacsonyabb.
A Nap körül látható kör abban segít, hogy megszűrje a napsugarakat, mivel így a korona jobban látható. A csillagot ultraibolya tartományban láthatjuk: a felvétel készítésekor ebben a tartományban lehetett a legjobban látni a naptevékenységet. A SOHO azóta több hasonló felvételt készített az L1-es Lagrange-pontnál található műholddal.