Lukács
4 °C
15 °C
283 677 szavazat
371 560 szavazat

Felébredt a Rosetta űrszonda

2014.01.20. 22:05
A Rosetta űrszonda a Csurjumov-Geraszimenko üstököst veszi célba tíz éves küldetése végén. A leszállóegység, a Philae egyik legfontosabb rendszerszintű részét, az energiaellátó egységet a BME űrkutató csoportja készítette, a KFKI-RMKI kutatói pedig a fedélzeti számítógépét. Az ébredés a tervek szerint ment, a szonda még magyarul is köszönt.

Egészen különleges bulira invitáltak az Európai Űrügynökség tudósai, a Rosetta űrszonda ébresztőpartiján való részvételre buzdítottak. Arra kérték az embereket, hogy vegyék videóra, ahogy azt kiabálják, hogy Wake up, Rosetta! (Ébredj, Rosetta!), és ezt osszák is meg Facebookon. Természetesen szavazni is lehet a legjobb videóra, a győztesek novemberben az iránytóközpontból nézhetik végig, ahogy a leszállóegység leszáll az üstökösre.

468057main rosetta concept 946-710
Fotó: NASA

A viccelődés mögött az utóbbi évek egyik legfontosabb űrküldetése ér a célegyenesbe. A Rosetta űrszonda két és fél év hibernáció után megközelíti a Csurjumov-Geraszimenko üstököst, és novemberben le is száll az üstökösmagra. Ezzel ez lesz az első űrszonda, amely nemcsak megközelít egy üstököst, de le is száll rá.

Energiát takarítottak meg

A Rosetta űrszondát hétfőn, január 20-én délelőtt tíz órakor (magyar idő szerint 11 órakor) ébresztették fel két és fél éves álmából. Az Európai Űrügynökség szondája kilenc éve járja az űrt. 2004. március 2-án indult el Francia-Guayanából. Indulása után többször megkerülte a Napot, többször elhaladt a Föld és a Mars mellett, két kisbolygóval is találkozott, 2008-ban a 2867 Steins bolygóval, 2009-ben a 21 Lutetia kisbolygóval.

A Rosettát 2011. június 8-án hibernálták, mert így jóval kevesebb energia kellett a működtetéséhez. Az üstökössel úgyis csak idén augusztusban találkozik, így nem volt szükség a folyamatos repkedésre ez idő alatt. A hibernálás alatt a működéshez nem elengedhetetlenül szükséges műszereket kikapcsolták, a fedélzeti számítógép és a fűtőberendezés maradt csak bekapcsolva. Erre azért volt szükség, hogy működőképesek maradjanak az érzékenyebb műszerek is.

Still sleeping!

Az ébresztő után valószínűleg felpörög a Rosetta Twitter-csatornája is, és nem csak a Still sleeping (Még alszik) mondatot ismételgeti állandóan, hanem magáról a küldetésről is írnak majd izgalmas részleteket.

Nem most először hibernálták, rövidebb időszakokra, néhány hónapra már korábban is volt erre példa, szintén energiamegtakarítás miatt. Az űrszonda igencsak bonyolultan éri el végső célját, a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. Ahhoz, hogy elérje a Jupiter közelében lévő pályát, nagy sebességet kellett elérnie. Ehhez úgynevezett hintamanóvereket alkalmazott, vagyis a Mars és a Föld gravitációjának segítségével lendült mozgásba. Emiatt többször haladt el a két bolygó mellett. Most éppen a kisbolygóöv és a Jupiter között van.

Az ébresztési parancsot már korábban kiadták, a hibernáció kezdetekor jelezték a Rosettának, hogy január 20-án délelőtt tíz órakor készen kell állnia. Ekkor pontosan 673 millió kilométerre lesz a Naptól. Az ébresztő után először is ellenőrzik a műszereket, hogy mennyire volt sikeres az aktiválás. Nagyjából hat óra kell ahhoz, hogy a műszerek teljesen feléledjenek. Az előírt időpontban aztán be is jelentkezett az űrszonda a feszülten figyelő kutatóknak. Még magyarul is üdvözölte a világot.

A következő kritikus lépés május 21-én lesz, ha sikerül a manőver, akkor minden sínen lesz, hogy sikeresen pályára álljon a Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül. Augusztusban 100 kilométerre, szeptemberben 10 kilométerre közelíti meg az üstököst. Októberben jelölik ki a leszállóhelyet és november 11-én tervezik magát a leszállást.

Részben magyar a Philae

Nem maga az űrszonda fog leszállni, hanem a Philae névre keresztelt leszállóegység. Ez fog különböző méréseket és képeket készíteni az üstökös magjáról. Az üstökös azért ilyen fontos, mert magja a Naprendszer ősi anyagát hordozza. Ennek tanulmányozásával a kutatók többet megtudhatnak a Naprendszer keletkezéséről. Erre utal az űrszonda elnevezése is, azt remélik, hogy ez az üstökös lesz a Naprendszer kutatásának rosette-i köve.

09 18 2013 rosetta
Fotó: Esa

Miért Philae?

A leszállóegység nevét egy olasz lány adta, a 15 éves Serena Olga Vismara egy pályázatra küldte be javaslatát. Philae egy sziget a Níluson, itt találták meg azt az obeliszket, amely elvezetett a rosette-i kő megfejtéséhez.

A leszállóegység tervezésében és két nagyon fontos műszerének fejlesztésében magyar kutatók vettek részt. Három intézet fogott össze a Philae központi vezérlő és adatgyűjtő rendszerének kifejlesztésére (pdf). A finn kutatók fejlesztették és gyártották a nagy kapacitású tárolót, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének kutatói a fedélzeti számítógép és szoftverrendszerét fejlesztették, a német tudósok a számítógép űrminősítéssel rendelkező alkatrészeit szerezték be és magának a repülőnek a számítógépét építették meg.

A Philae energiaellátó egységét egy másik magyar kutatócsoport, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoportja fejlesztette. Az energiaellátó egységet is egy német kutatócsoporttal együttműködve építették meg, a végső összeszerelést például már Németországban végezte a kutatócsoport, mert itthon nem volt úgynevezett tisztaszoba, vagyis steril helyiség.

Hosszú út áll a Rosetta előtt

Rosetta leszállóegysége 2015 decemberéig követi az üstökös útját és figyeli minden rezdülését. Még azokat a változásokat is rögzíti, amelyek az egyre erősödő napsugárzás miatt alakulnak ki a magban. Megvizsgálják majd a magból kilépő por tulajdonságait, figyelik az üstökös és a napszél közötti kölcsönhatásokat.