Ilyen az élet 7000 méter mélyen
Először készített felvételeket a Csendes-óceán egyik legmélyebb pontja, a több mint 7 kilométer mély Új-Hebridák-árok élővilágáról egy nemzetközi kutatócsoport, írja az MTI. A kígyóhalak és a rákok ilyen mélységben is tömegével megélnek, és megállapították, az itt talált élővilág különbözik az eddig tanulmányozott mélytengeri árkokétól. A kutatók kamerákkal felszerelt leszállóegység segítségével filmezték le a mélytengeri teremtményeket.
Fotó: oceanlab.abdn.ac.uk
A világon több mint 30 mélytengeri árok létezik, a tengerfenék keskeny hasadékainak többsége a Csendes-óceánban rejtőzik. Az Új-Zélandtól mintegy 1500 kilométer kilométerre északra fekvő Új-Hebridák-árkot korábban ember még nem tanulmányozta.
A 2013 végén tett 30 napos utazás során készült felvételeken nagy, szürke, körülbelül egyméteres kígyóhalak láthatók, melyek a leszállóegységre rögzített csalétket rágcsálják. Körülöttük hatalmas vörös rákok kúsznak a homokos tengerfenéken, mely meredeken lejt a legalsó, 7200 méteres mélységben fekvő pont felé. Megfigyeltek sugarasúszójú halakat, az angolnaalakúak rendjébe tartozó fajokat és kisebb rákokat, amelyek közül sokat összegyűjtöttek és a felszínre hoztak.
Az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet expedíciójának brit tagja, Alan Jamieson elmondta: egy nagy különbséget találtak az Új-Hebridák-árok és az általuk tanulmányozott mélytengeri árkok – többek közt a japán Izu-Bonin és a Kermandec – között: egyetlen egy gránátoshallal sem találkoztak az élővilágában, pedig ez a hal feltűnő lakója a mélytengeri élőhelyeknek.
Fotó: oceanlab.abdn.ac.uk
A kígyóhalak máshol igen kis egyedszámban fordulnak elő, itt viszont nyüzsögtek a vízben a rákokkal együtt. Úgy vélik, a különbségek az árkok eltérő tápanyaggazdagságára vezethetők vissza: az Új-Hebridák-árok viszonylag terméketlen vizek alatt fekszik, a kígyóhalak pedig az alacsony tápanyagtartalmú helyek specialistái.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
