Dögölj meg, tél!
További Tudomány cikkek
Az idei tél nem tudott elmúlni, mert meg sem érkezett. Bár az elmúlt években is voltak farkasordító hidegek és országos havazások, egyre gyakoribbak a szokatlanul meleg telek is.
Havazás? Ugyan. A fővárosban legfeljebb egy-két napig esett, akkor sem sok. Január végén a Nyugat-Dunántúlon ugyan esett 30-35 centi hó, de az se maradt meg, és a húszcentis szabolcsi hótakaró is legfeljebb tíz nap alatt elolvadt.
Hidegek? Na ne vicceljünk. Jövő szerdára ugyan ígérnek egy hidegfrontot, éjjeli fagyokkal, 5-10 Celsius-fokos nappali átlaghőmérséklettel, de hát ez sem az a kimondott télies időjárás, a finnek ilyenkor még kabrióval furikáznak. Persze, azt sem lehet biztosra venni, hogy az idei március 15. nem torkollik közlekedési káosszal súlyosbított meteorológiai agyrémbe, mint tavaly, de egyre kisebb az esélye annak, hogy visszajöjjön a tél.
Bár eleve kezdhette volna azzal, hogy megjön.
Nem szorul magyarázatra, miért jó, ha télen nem csak síruhába csomagolva élhetjük túl, amíg eljutunk az egyik fűtött helyről a másikra. Az már kevésbé egyértelmű, hogy a meleg télnek milyen káros hatásai vannak. Pedig ezek mindenkit, de tényleg mindenkit érintenek: egy meleg tél rosszat tesz az állat- és növényvilágnak, az embereknek és a gazdaságnak is.
Például nem érződik a rezsicsökkentések hatása.
Nem, ez nem irónia. Az Új Szó cikke szerint a szlovák ipar termelésének visszaesése (12,6-ról 12,2 százalékra) az enyhe tél számlájára írható. Az energiaszolgáltatók termelése 7 százalékkal csökkent; hja, idén télen nem kellett annyit fűteni. (Az építőipar viszont profitált a szokatlan időjárásból, még decemberben is dolgozhattak az építkezéseken.)
A meleg a növényeknek sem tesz jót.
Pedig úgy tűnhet, nem? Hiszen korán tavaszodik, új hajtások nyílnak, rügyeznek a fák. De hiába jó az embernek a meleg, ha a növényeknek rossz. Nem pusztulnak el a talajban a kártevők és a kórokozók, amikkel a hideg télnek kéne végeznie.
Telente a rövidebb nappalok és a tartósan alacsony hőmérséklet hatással vannak az évelő növények ciklusaira. Ilyenkor a növények egyfajta téli álmot alszanak. A növekedésük ilyenkor megtorpan, az erre fordított energiát a téli hónapok alatt elraktározzák. Emiatt télen nem lesznek új hajtásaik, csak rügyfakadáskor.
Ha viszont nincs tartós lehűlés, a gyümölcsfákon kevesebb rügy fog nőni, vagyis ezzel a terméshozam is alacsonyabb lesz. (A növénytermelők erre már a szezon kezdetén odafigyelnek.) Az is veszélyes, ha a korai télben a növények túl korán kirügyeznek, mert ha ilyenkor visszafagy a levegő, a termés is odaveszhet. A növényvilágnak tehát szüksége van a hideg telekre.
A téli meleg a kereskedőknek is rossz.
A New York Times cikke szerint az időjárás vesztesei voltak a viszonteladók is – legalábbis azok, akik téli ruhákban és kiegészítőkben utaznak. A nagyobb láncok felkészültek a téliruha-vásárra, csak a vásárlók nem jöttek. Az Egyesült Államokban januárban sosem látott hóviharok tomboltak, de a december kimondottan meleg volt, és a januári hőmérséklet is fölötte maradt az átlagosnak.
A Planalytics készített egy felmérést; ők gyakran vizsgálják az időjárás üzleti életre gyakorolt hatását. Eszerint a lagymatag tél elsöpörte a téli sapkák, kesztyűk és kabátok iránti igényt: a téli holmik még a kirakatokból is eltűntek. A REI divatlánc decemberben 20 százalékkal kevesebb csizmát és 70 százalékkal kevesebb téli holmit adott el, mint egy évvel korábban.
Erre nincs jó megoldás. Tim Spangler, a REI alelnöke szerint gyakran viccelnek vele, hogy ha túl sok téli holmit rendelnek, akkor biztos meleg lesz, de ha semennyit, akkor még a pokol is befagy.
Bárcsak azt mondhatnám, van egy olyan része az országnak, ahol nagyon, nagyon hideg van! Akkor lenne értelme odavinni az összes árut. De az alaszkai Anchorage-en kívül nincs ilyen hely – mondta Spangler.
(A szóban forgó cikk január 19-én jelent meg. A New York Times akkor még nem tudhatta, hogy alig tíz nap múlva milyen borzasztó hóviharok lesznek Amerikában.)
Melegben könnyebben megbetegszünk?
A kellemesen hűvös télnek kétféle hatása lehet a szervezetre. Az influenzaszezon általában télen támad: ilyenkor az immunrendszer legyengül, és fogékonyabbá válik a fertőzésekre. A nagy hidegben az influenzavírus túlélési esélyei leromlanak, melegben viszont olyan jól érzi magát, mint a tenyésztett baktériumok egy csésze húslevesben.
És mi az a kétféle hatás?
- Az egyik az országos influenzajárvány. Pont ilyen van most Magyarországon is. Két héttel ezelőtt már 22400 beteget regisztráltak influenzaszerű tünetekkel.
- A másik, hogy mindenki megússza. Mint például az Egyesült Királyságban, ahol a meleg segít az influenza megelőzésében. Az Independent cikke szerint még soha nem volt ilyen alacsony az influenzások aránya. A februári átlagos megbetegedések száma 200-300 eset a 100 ezerből, de most ez a szám csak 3,1. Hasonló arány figyelhető meg a légúti megbetegedéseknél is.
Mennyire szokatlan, hogy ilyen idő van?
Berceli Balázs, az Időkép meteorológusa elmondta, hogy az idei tél a sokévi átlagnál 4-5 fokkal melegebb volt. Ez tényleg nem megszokott, de ha visszaemlékszünk, hasonló idő volt 2006-2007 telén is, és az elmúlt 10-15 évben akkor is gyakoribbak voltak az enyhébb telek, ha akadtak is nagy havazásokkal és borzasztó hidegekkel súlyosbított évszakok.
Az Eumet összegyűjtött néhány időjárási szélsőséget az elmúlt évszázadok teleiről. Úgy tűnik, a szokatlanul meleg tél már több évszázaddal ezelőtt sem volt ritkaság.
- 1182-ben az enyhe tél miatt kivirágoztak a gyümölcsfák, és március elején már dió nagyságú almák nőttek a fákon.
- 1289-ben Strasbourg környékén januárban levelet hajtottak a fák.
- 1327 januárban kivirágzottak a fák. Ebben az évben pünkösdkor arattak, és Jakab-napon, július 25. környékén már szüreteltek.
- 1436 januárjától annyira meleg volt a tél, hogy már májusban arathattak.
- 1572-ben januárban és februárban már kinyíltak a tavaszi virágok és zöldbe borultak a fák.
- 1793 január – februárra már gyűjtötték a virágport a méhek. Mátyás-napon, február 27-én már elvégezték a szántást és a tavaszi szőlőmunkát, és március 19-én hazatértek a vándorfecskék.
- 1900 januárjában és februárjában született a következő feljegyzés: „A természet megtévedt és hazánk délebbre tolódott a térképen.”
Berceli szerint több oka is van az átlagosnál melegebb télnek.
- Elvesztettük Szibériát. A hosszú és hideg téli napokat általában a Szibéria fölött elhelyezkedő anticiklon okozza. Idén viszont ez a vártnál keletebbre alakult ki. Az anticiklon oldalán leáramló hideg ugyan eljutott az alacsonyabb szélességi körökre, de ez tőlünk keletre történt.
- Rossz irányból kapjuk az ívet. A szóban forgó anticiklonnak inkább a hátoldalára kerültünk, ami dél-délkeleti irányból melegebb légtömegekkel árasztotta el a térséget.
- A nyugati front megbízhatatlan. A nyugatról érkező hidegfrontok nem voltak sem elég erősek, sem elég tartósak ahhoz, hogy kompenzálják a fentieket. A nyugatról beáramló hideg csak pár napig maradt meg a térségben, utána hamar kiszorították a délről érkező meleg légtömegek.
- Nekünk csak a resztli jutott. Európa északnyugati részén több viharciklon is kialakult, de ezeknek a frontrendszerei vagy elkerültek minket, vagy már eleve legyengülve érkeztek meg. (Erről részben a jetstreamek is tehetnek – lásd a keretes írást.) A csapadék általában eső vagy ónos eső formájában érkezett, leszámítva az elhanyagolható havazást január végén.
A téli időjáráshoz szükség lenne a tartós havazást okozó mediterrán anticiklonokra is. Ezek viszont hiába érték el Magyarországot, a magasban lévő melegebb légtömegek miatt már csak folyékony csapadék lehetett belőlük.
Mik azok a jetstreamek?
A jetstreamek, más néven futóáramlások onnan kapták a nevüket, hogy 10-15 kilométer magasban keringenek, mint a sugárhajtású gépek. A sebességük akár 160 kilométer is lehet óránként; vagyis viszonylag szűk sávban haladó légfolyosókról van szó.
Az áramlatok az elmúlt években kanyarogni és lassulni kezdtek. Emiatt az alacsony és magas légnyomású területekről származó áramlatok több hétig ugyanabban a régióban ragadhatnak. Ez hosszan tartó meleget vagy hideget okoz, attól függően, hogy honnan érkezett a jetstream által szállított levegő.
De miért változott meg a jetstreamek viselkedése?
- A globális felmelegedés az Északi-sarkot is érinti, és ez a jetstreamek viselkedését is befolyásolja. Emiatt az egész bolygón kiszámíthatatlan lesz az időjárás.
- A trópusokon melegebb a levegő, mint a sarkvidéken, így a jetstreamek a magasabb trópusi légkörből lesüllyednek, majd észak felé áramlanak. A légkör magasabb rétegeiből lecsúszó meleg levegő fontos szerepet játszik a jetstreamek kialakulásában és működésében.
- A légáramlatok nemrég még a 30. és a 60. szélességi fok között ingadozva repülték körbe a bolygót, de az elmúlt években a trópusi és sarkvidéki futóáramlások közti dőlésszög megváltozott. A sarkvidéki felmelegedéssel a légkör felmelegedett és megemelkedett.
- Az északi-sarki pólus felé ezért kevesebb levegő áramlik, és a Föld forgása is kevesebb levegőt tud felkapni, amiből futóáramlás képződhetne.
- Ezért aztán nem jetstreamek alakulnak ki, hanem olyan légáramlatok, amik úgy viselkednek, mint egy lassan kanyargó folyó. A jetstreamek alapvetően gyorsak, de ezek az áramlatok lassabban haladnak, így hosszabb ideig is megrekedhetnek egy-egy térségben.
- A légáramlás kisebb hullámai egyre nagyobb kiugrásokat tesznek északi és déli irányban is, így más éghajlati övekből hozzák ide a számunkra szokatlan időjárási körülményeket.
És Amerikában miért volt ilyen kemény tél?
Az Egyesült Államokban rengeteg csapadék hullott, amit extrém hidegek kísértek. Január végén még Floridában is havazott, pedig decemberben még melegrekordok dőltek meg.
Berceli szerint erről a futóáramlások tehetnek. A sarkvidékekről ugyanis rendkívül hideg levegő szakadt le, ami a kontinens belső területeire is eljutott. Ez is a megbolondult jetstreamek miatt történt.
Mivel a futóáramlások az átlagosnál gyöngébbek voltak, nagyobb távolságról hozhattak jéghideg levegőt a térségbe, csakhogy ez a lelassuló légáramlás miatt tovább is maradt a kontinens fölött. Amikor ez a légtömeg eljutott az USA fölé, találkozott a dél felől érkező, nedvesebb légtömegekkel. A nedvesség és a hideg együttese eredményezte az óriási havazásokat.
És most mi lesz?
Az időjárás soktényezős jelenség; Berceli is azt mondja, hogy a két kontinens időjárását nem lehet teljes bizonyossággal összefüggésbe hozni.
A meteorológus szerint a szélsőségekből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, már ami a következő évszakok időjárását illeti. Több hónappal előre nem lehet előrejelzéseket készíteni, és a korábbi évek történéseire sem lehet alapozni; a mostani telet éppúgy követheti száraz és forró nyár, mint hideg és csapadékos. Vagyis: nem tudni, hogy aszályokra vagy árvizekre számíthatunk néhány hónap múlva.
Ahogy azt sem, hogy visszatér-e még a tél. Nem biztos, hogy jó lenne; a hiánya annyi bajjal járt, hogy azt csak a visszatérése tudná fokozni.