Erzsébet
1 °C
4 °C

Me­te­or­hur­ri­kán lesz a Mar­son

2014.03.07. 10:59

A C/2013 A1 jelű üstökös 2014. október 19-én 151 ezer kilométerre közelíti meg a Marsot. Az előzetes számítások szerint becsapódás tehát nem lesz, de az eseményt nagyon látványos meteorvihar kísérheti a vörös bolygó felett.

Már a 2013. január 3-i felfedezését követően világos volt, hogy a C/2013 A1 (Siding Spring) jelzésű hosszú periódusú üstökös a Marshoz nagyon közel fog elhaladni, amikor eléri a Naprendszer belső tartományait. Bár az ütközés a pályaszámítások alapján kizárható, arra van esély, hogy az üstökös törmelékéből csapódnak be kisebb darabok a bolygó felszínébe.

A legnagyobb megközelítés várható időpontja 2014. október 19., világidőben este negyed hét körül, az üstökös bolygótól mért legkisebb távolsága pedig 151 ezer km lesz, mintegy 50 ezer kilométeres hibával. A kiáramló részecskék egy hosszú csóvát alkotnak majd, amely a várakozások szerint nagyon erős meteorvihart fog okozni a Marson. Ez viszont veszélyt jelenthet a bolygó körül és a bolygó felszínén tevékenykedő ember alkotta eszközökre is.  

Ekkor Mars körül várhatóan 5 űrszonda fog tartózkodni, a NASA MRO (Mars Reconnaissance Orbiter) és Mars Odyssey keringő egységei, az ESA Mars Express szondája, illetve a NASA és az ISRO most még úton lévő, addigra azonban már megérkező MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) és MOM (Mars Orbiter Mission) űrszondái. A felszínen pedig természetesen ott vannak a Opportunity és Curiosity marsjárók.

Por zúdul az űrszondára 

Jérémie J. Vaubaillon (Observatoire de Paris) és munkatársai a megközelítés időpontjára kiszámolták az üstökösből származó porrészecskék sűrűségét a Mars Express szonda körül, hogy megbecsülhessék az űreszközökre leselkedő veszélyek kockázatát. Azt találták, hogy 2,7 négyzetméteres felületével a Mars Express szondát körülbelül 10 darab, 100 mikrométernél nagyobb porszemcse fogja eltalálni.

Kiszámolták azt is, hogy milyenek lesznek a várható meteoráram észlelésének lehetőségei a bolygó felszínéről. Az általuk becsült ZHR (Zenithal Hourly Rate), azaz az észlelhető meteorok óránkénti gyakorisága óriási, majdnem 4,8 milliárd, így a valaha előrejelzett legerősebb ilyen esemény lesz.

Ezért Vaubaillonék a meteorhurrikán névvel illetik, melyet az 1 milliónál nagyobb ZHR-ű viharokra találtak ki. Összehasonlításképp: A ZHR értéke a legismertebb földi meteorzáporoknál is legfeljebb néhány száz, maximum ezres szám. A hurrikán mintegy 5 órán keresztül tart majd, a csúcspontot pedig 20:00 óra világidő körül éri el.

Vaubaillon és kollégái arra kérnek mindenkit, hogy minden lehetséges módon észleljék ezt a páratlan eseményt, de természetesen a Mars körül keringő űreszközök üzemeltetőinek figyelmét is felhívják a 100 mikrométer nagyságú, majdnem 60 km/s-os sebességgel száguldó részecskékkel történő ütközés veszélyeire. Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban jelent meg.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?