Hella
16 °C
28 °C

Me­te­or­hur­ri­kán lesz a Mar­son

2014.03.07. 10:59

A C/2013 A1 jelű üstökös 2014. október 19-én 151 ezer kilométerre közelíti meg a Marsot. Az előzetes számítások szerint becsapódás tehát nem lesz, de az eseményt nagyon látványos meteorvihar kísérheti a vörös bolygó felett.

Már a 2013. január 3-i felfedezését követően világos volt, hogy a C/2013 A1 (Siding Spring) jelzésű hosszú periódusú üstökös a Marshoz nagyon közel fog elhaladni, amikor eléri a Naprendszer belső tartományait. Bár az ütközés a pályaszámítások alapján kizárható, arra van esély, hogy az üstökös törmelékéből csapódnak be kisebb darabok a bolygó felszínébe.

A legnagyobb megközelítés várható időpontja 2014. október 19., világidőben este negyed hét körül, az üstökös bolygótól mért legkisebb távolsága pedig 151 ezer km lesz, mintegy 50 ezer kilométeres hibával. A kiáramló részecskék egy hosszú csóvát alkotnak majd, amely a várakozások szerint nagyon erős meteorvihart fog okozni a Marson. Ez viszont veszélyt jelenthet a bolygó körül és a bolygó felszínén tevékenykedő ember alkotta eszközökre is.  

Ekkor Mars körül várhatóan 5 űrszonda fog tartózkodni, a NASA MRO (Mars Reconnaissance Orbiter) és Mars Odyssey keringő egységei, az ESA Mars Express szondája, illetve a NASA és az ISRO most még úton lévő, addigra azonban már megérkező MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) és MOM (Mars Orbiter Mission) űrszondái. A felszínen pedig természetesen ott vannak a Opportunity és Curiosity marsjárók.

Por zúdul az űrszondára 

Jérémie J. Vaubaillon (Observatoire de Paris) és munkatársai a megközelítés időpontjára kiszámolták az üstökösből származó porrészecskék sűrűségét a Mars Express szonda körül, hogy megbecsülhessék az űreszközökre leselkedő veszélyek kockázatát. Azt találták, hogy 2,7 négyzetméteres felületével a Mars Express szondát körülbelül 10 darab, 100 mikrométernél nagyobb porszemcse fogja eltalálni.

Kiszámolták azt is, hogy milyenek lesznek a várható meteoráram észlelésének lehetőségei a bolygó felszínéről. Az általuk becsült ZHR (Zenithal Hourly Rate), azaz az észlelhető meteorok óránkénti gyakorisága óriási, majdnem 4,8 milliárd, így a valaha előrejelzett legerősebb ilyen esemény lesz.

Ezért Vaubaillonék a meteorhurrikán névvel illetik, melyet az 1 milliónál nagyobb ZHR-ű viharokra találtak ki. Összehasonlításképp: A ZHR értéke a legismertebb földi meteorzáporoknál is legfeljebb néhány száz, maximum ezres szám. A hurrikán mintegy 5 órán keresztül tart majd, a csúcspontot pedig 20:00 óra világidő körül éri el.

Vaubaillon és kollégái arra kérnek mindenkit, hogy minden lehetséges módon észleljék ezt a páratlan eseményt, de természetesen a Mars körül keringő űreszközök üzemeltetőinek figyelmét is felhívják a 100 mikrométer nagyságú, majdnem 60 km/s-os sebességgel száguldó részecskékkel történő ütközés veszélyeire. Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban jelent meg.