Gál
6 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az Itokawa kisbolygó két részből áll

2014.03.12. 10:07
Földi megfigyelésekből kimutatták, hogy az Itokawa kisbolygó nem egyenletes belső felépítésű, hanem két, egymástól eltérő sűrűségű részből áll.

Az Itokawát 2005-ben a japán Hayabusa űrszonda közvetlen közelről tanulmányozta, és a felszínéről anyagmintát hozott a Földre a visszatérő egysége. Ezzel még nem ért véget az Itokawa tanulmányozása: földi csillagászati fotometriai módszerekkel tovább figyelték a kisbolygó fénygörbéjét.

A kisbolygók fényváltozása a Nap által megvilágított elnyújtott, szabálytalan alakú égitest forgása miatt alakul ki, hiszen a megfigyelő felé a teljes forgási idő alatt más és más látszó felület fordul, s így más és más fényességet lehet megfigyelni. A fénygörbe hosszú tanulmányozásából fontos következtetéseket lehet levonni az égitest forgási paramétereivel kapcsolatban.

A kisbolygó alakja pontosan megismerhető a japán űrszonda által több oldalról készített közeli képfelvételekből, így ez már egy fontos támpontot jelentett a további földi megfigyelések értelmezéséhez, mert a kutatók a forgási idő esetleges változását szerették volna megfigyelni. A kutatás célja a kisbolygó belső szerkezetére való következtetés volt a forgási periódus időbeli változásának kimutatásával. 

A YORP-hatás

Milyen fizikai folyamat okozhatná a kis égitest forgási periódusának megváltozását? Miért változna meg a kisbolygó tengelykörüli forgásideje, ha nem ütközik bele semmi? Elvégre az Itokawának nincsenek rakétaszerű meghajtást biztosító anyagkiáramlásai; nem halad el nagyobb tömeg közelében, ami befolyásolhatná a forgómozgását; és nem hat rá külső forgatónyomaték sem.

Az Itokawa kisbolygóról 2005-ben közelről készített képek egyike
Az Itokawa kisbolygóról 2005-ben közelről készített képek egyike
Fotó: ESO PR

A válasz a röviden YORP-hatásnak nevezett folyamat. Ilyenkor egy kis égitest felszíne felmelegszik a Nap felőli oldalon, és így délben, kora délután a felszínről kisugárzott elektromágneses hősugárzás rakétaszerű hatást fejt ki. Ez fékezheti vagy gyorsíthatja a tengelykörüli forgást – ez már az égitest geometriájától függ.

A YORP-hatásnak a pályabeli keringésre is hatása lehet, de az Itokawa esetén most a forgó mozgásra gyakorolt hatást vizsgálták. A YORP-effektus elsősorban csak a kis méretű, elnyújtott, szabálytalan alakú égitestekre működik hatásosan – ilyen az Itokawa kisbolygó is.

A Stephen Lowry által vezetett nemzetközi kutatócsoport fotometriai megfigyeléseket végzett az Európai Déli Obszervatórium 3,6 méteres NTT (New Technology Telescope) műszerével az Itokawáról. Ennek célja a forgási periódus változásának kimutatása volt. 

Fél tucat távcső figyelte az Itokawát

Az NTT nagy teleszkópon kívül a megfigyelő csoport még több más távcsővel is megfigyelte az Itokawát:

  • A palomar-hegyi 5 méteres Hale-teleszkóppal; 
  • a Palomar Obszervatórium 1,5 méteres távcsövével;
  • az arizonai Steward Obszervatórium 1,5 méteres és 2,2 méteres teleszkópjaival;
  • a kanári-szigeteki 2,5 méteres Isaac Newton teleszkóppal.

Lowry és munkatársai a megfigyelésekből a forgási periódus csökkenését állapították meg; a forgás évente 0,045 másodperccel rövidül. Ez a korábbi, az égitest belsejére vonatkozó feltételezésekkel nem egyező eredmény.

Lowryék vizsgálatai szerint a most közölt mérés csak egy olyan belső tömegeloszlású test feltételezésével magyarázható, ami az Itokawa kisbolygót két különböző sűrűségű összetevőből állítja elő: egy kisebb méretű, 2,85 g/cm3 sűrűségű részből és egy hosszabb, elnyújtott, 1,75 g/cm3 sűrűségű komponensből.

20140206 itokawa keet darabbol 3-640x400
Fotó: ESO PR

A két eltérő sűrűségű darab összeállásának egy lehetséges módja az, hogy eredetileg egy kettős kisbolygó volt az Itokawa és csak később közelítette meg egymást a két komponens annyira, hogy összetapadtak. 

Ismerd meg, pusztítsd el

Az Itokawa belső szerkezetének megismerésével kapcsolatban most közölt eredmény azért fontos, mert a Földet a jövőben esetleg veszélyeztető kisbolygók elhárítására nagyobb az esély, ha a kis égitestek belső felépítését, szerkezetét jobban megismerjük. Így jobban felkészülhetünk egy esetleges kisbolygó-eltérítésre, vagy megsemmisítésre.