Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Kitalálják, mit kezdjünk a klímaváltozással

2014.03.25. 16:02

Több mint száz ország kormányainak képviselői és tudósok gyűltek össze kedden Japánban, hogy megszerkesszék és jóváhagyják az ENSZ hamarosan nyilvánosságra kerülő új jelentését, amelynek tervezete többek között a klímaváltozás élelmezésbiztonságra, a világ gazdaságának növekedésére és a természetre gyakorolt hatásait taglalja – írja az MTI.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 29 oldalas tervezetét öt napon át boncolgatják a szakemberek Jokohamában. Japán első ízben ad otthont a nemzetközi tanácskozásnak. A jóváhagyott dokumentumot jövő hétfőn hozzák nyilvánosságra az 1988-ban létrehozott IPCC ötödik értékelő jelentésének második részeként.

A szeptemberben kiadott első rész azt valószínűsítette, hogy az 1950 óta folyó melegedést 95 százalékban inkább az emberi tevékenység okozta, nem a természetes ingadozás. A jelentés harmadik és egyben utolsó fejezetét áprilisban veszi górcső alá a testület, Berlinben. Egy összefoglaló-jelentés a tervek szerint októberben jelenik meg.

A jelenleg tárgyalt vázlat többek közt azt taglalja, hogy miként lehet alkalmazkodni a magasabb hőmérséklethez, a több hőhullámhoz, az árvizekhez és a magasabb tengerszinthez. Az alkalmazkodást segítő intézkedések hiányában, 2100-ra több száz millió embert fog érinteni a klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés és földterület-veszteség miatti kitelepítés.

A tervezet foglalkozik az élelem- és vízhiány, valamint az állat- és növényfajok kihalásának kockázatával. A terméshozamok egy évtized alatt akár két százalékkal is csökkenhetnek ahhoz képest, ha nem melegedne a klíma. A szegénység, a migráció és az éhség mind közrejátszhatnak a zűrzavarok és háborúk kirobbanásában, mert egyre kiélezik a fogyatkozó erőforrásokért vívott harcot – derül ki a vázlatból.

A természet egyes rendszereivel "hirtelen és drasztikus változások" történhetnek, amelyek visszafordíthatatlan következményekkel járnak: Grönland jege elolvadhat, az Amazonas esőerdeje kiszáradhat. A klímaváltozás visszavetheti a növekedést. Ha az iparosodás előttihez képest 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a bolygó éves hőmérséklete, az a bevételek 0,2-2 százalékos csökkenését jelentheti a tervezet szerint. A klíma már körülbelül 0,8 Celsius-fokkal emelkedett. Az éghajlatváltozás sok hatása már érezhető, a kockázatok pedig lényegesen nagyobbak lesznek, ha gyorsul a melegedés.

Christopher B. Field, az IPCC társelnöke ugyanakkor hangsúlyozta, a tervezet nem csupán a globális felmelegedés által támasztott kihívásokat taglalja, hanem az emberiség előtt álló lehetőségeket is számba veszi. A szakember szerint ez nem csupán a klímaváltozás kezelésében, hanem végső soron a közegészségügy javításában és egy jobb világ kiépítésében is segíthet.

A nemzetközi közösség jelenleg a 2015-ös párizsi ENSZ-csúcstalálkozó számára készíti elő azokat az irányelveket, amelyek alapján dönteni fognak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról. A cél az 1997-es kiotói jegyzőkönyv utódjának kidolgozása.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az IPCC-találkozót megelőzően, hétfőn tette közzé éves jelentését, amely szerint 2013 volt a hatodik legmelegebb év a rendszeres időjárásmérések 1850-ben való megkezdése óta, és a globális felmelegedés tovább folytatódik. A dokumentum szerint az emberi tevékenység számlájára írható sok tavalyi szélsőséges időjárási jelenség Ázsiában, a csendes-óceáni térségben és Európában.

A jelentés rámutat arra, hogy a 14 legmelegebb év közül 13 a 21. századra esik, és hogy a tenger szintjének emelkedése növekvő veszély jelent a viharok okozta hullámzás és a parti árvizek miatt. Mint kifejti, az éves hőmérsékleti átlagértékek tavaly különösen a déli féltekén voltak magasak.