11:00, November 28. ÉLŐ
Kamerun 1
Szerbia 0
al-Dzsanúb Stadion G csoport
14:00, November 28.
Koreai Köztársaság 0
Ghána 0
Education City Stadion H csoport
17:00, November 28.
Brazília 0
Svájc 0
974 Stadion G csoport
20:00, November 28.
Portugália 0
Uruguay 0

Az LMP válaszai az Index tudománypolitikai kérdéssorára

2014.04.03. 07:15

1. Az Európai Unió aktuális tízéves stratégiájának (Európa 2020) dokumentációja szerint, Magyarország az évtized végéig a GDP 1.8%-át kellene K+F tevékenységre fordítsa. Ez a vállalás lényegesen szerényebb, mint az EU 3%-os célértéke, ráadásul a jelenlegi állás szerint még több mint 0.5% GDP ekvivalens növekedésre van szükség az eléréséhez. Aktuális K+F ráfordításunkkal (~1.22%) lényegesen lemaradunk olyan országoktól is, mint Csehország (1.88%), Észtország (2.18%), vagy Szlovénia (2.8%). Miként biztosítanák, hogy 2020-ig valóban a GDP legalább 1.8%-át K+F tevékenységre költsük? Hogyan bővítenék ki a jelenlegi támogatási programokat (OTKA, Lendület, MTA kutatóközpontok támogatása, stb.) vagy milyen új támogatási rendszert építenék ki? Milyen értékelési rendszer biztosíthatná, hogy a támogatásokat a leghatékonyabban költsük el?

Az LMP szerint Magyarország sose lesz sikeres, ha a változó világ változó kihívásaihoz nem alkalmazkodik folyamatosan. Ehhez leginkább az kell, hogy prioritássá tegyük a K+F tevékenységek és innováció költségvetési forrásainak radikális bővítését, az innovációs központok támogatását, az innováció regionális fejlesztését, az innovatív vállalkozások helyzetbe hozását. Valóban el kell érnünk legalább az uniós célérték szintjét a GDP arányos finanszírozás tekintetében. Ugyanakkor ez nem csupán pénzkérdés, hanem komoly oktatáspolitikai változásokra is szükség van. Az LMP szerint a felsőoktatási intézmények alapvető feladatává kellene tenni a diákok vállalkozói és kreatív attitűdjeinek megerősítését. A vállalkozni vágyó fiatalokat külön állami támogatási programokkal kell segíteni. Az egyetemek egyébként is az innováció kulcsintézményei lehetnek, ha szakítanak mind a merev akadémiai és a pusztán piaci szemléletű tudománymenedzsmenttel egyaránt. Az LMP egy köztes modellt képvisel, ahol az egyetemek nem működhetnek elefántcsonttoronyként, sokkal inkább élő kapcsolatot ápolnak a tudásgazdaság piaci és társadalmi szereplőivel is. Egy új dinamikus együttműködési modellt kell kialakítani továbbá a magyar felsőoktatási intézmények és a Magyar Tudományos Akadémia intézményrendszere között. Egyetlen szervezet sem sajátíthatja ki az ország egész tudományosságának kizárólagos képviseletét. Nyilvánvaló, hogy az akadémiai szféra innovációs teljesítményének növelése az Akadémia és a felsőoktatás egészének radikális megújítását kívánja. A finanszírozáshoz visszatérve, az LMP korábbi alternatív költségvetési javaslatai és a 2014-es választási programja is abból indul ki, hogy Magyarországon nem az Orbán Viktor által erőltetett „munka alapú”, hanem európai értelemben vett tudásalapú társadalmat kell építeni. Ehhez a célkitűzéshez programunk meg is találja a szükséges forrásokat. A többlet költségvetési ráfordítás mellett át kell gondolni a jelenleg rendelkezésre álló – európai uniós – források felhasználását is. Például a klímaalkalmazkodásra, megújuló energiákra vonatkozó K+F forrásokra most is rengeteg uniós pénz van, csak értelmes projektekkel kellene pályázni rájuk és úgy lehívhatóvá válnának.

2. Magyarország részvétele a CERN nemzetközi részecskefizikai kutatási programjaiban igen sikeres múltra tekinthet vissza, amit igazol, hogy a közelmúltban a Wigner Kutatóközpontban kapott helyet a CERN egyik fő adatfeldolgozó központja is. Támogatják-e, hogy Magyarország, illetve a magyar kutatóközpontok konzorciumi tagként részt vegyenek további, a világ élvonalába tartozó kutatási projektek és szervezetek (például az Európai Űrügynökség űrpogramjai vagy az amerikai Large Synopic Sky Survey felmérés) kiépítésében és működtetésében is?

A globálisan is versenyképes háttér megteremtéséhez az egyetemek, kutatóintézetek és az üzleti szféra autonóm partnerségén alapuló stratégiai és projekt jellegű együttműködéseit egyaránt támogatni kívánjuk. Fontos szerepet szánunk a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek: az intézmény megújításával, a hazai innovációs és tudásközösségek szélesebb körének bevonásával, a kezdeményezések felkarolásával nemzetközi perspektívát nyithatunk a hazai kutatási és fejlesztési kapacitásaink kihasználásának.

3. Az itthon is nagy visszhangot kiváltó 2012-es PISA teszt eredményei azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer kritikai gondolkodásra serkentő képessége romlott az utóbbi években. Ugyan a jelentés készítői nem kívántak lándzsát törni egyetlen ország oktatási rendszere mellett sem, néhány általánosabb ajánlást/megfigyelést megfogalmaznak. Ilyen például, hogy a nagyobb iskolai autonómiát biztosító rendszerek jobban teljesítenek, mint az autonómiát beszűkítők (52. oldal), illetve a diákok képességek szerint való szétválasztásának kitolásával szintén számottevő teljesítménynövekedés érhető el a vizsgált képességekben (33. oldal). Önök szerint relevánsak-e a PISA jelentés ajánlatai Magyarország számára? Ha igen, miképp vennék figyelembe őket, ha pedig nem, kérem, indokolják, hogy miért.

 Az LMP szerint a PISA jelentés hivatkozott ajánlásai teljes mértékben relevánsak Magyarország számára is. A legújabb PISA jelentés megjelenésekor az LMP azt mondta, hogy el kell felejteni a korábbi időszak balliberális oktatáspolitikáját és a jelenkor hoffmanni ámokfutását is. Az LMP olyan gyerekekre fókuszáló innovatív oktatási rendszert akar, ahol a legfontosabb cél, hogy az átadott ismeretanyagot a gyerekek használni is tudják. A túlállamosított iskolarendszer, s az intézményi autonómia megszüntetése, a tankönyvellátás korábbi rendszerének szétverése, a tanárok kezének megkötése a túlterjeszkedő NAT-tal véleményünk szerint még tovább fognak rontani a diákok teljesítményén. Az LMP olyan közoktatást szeretne, ahol senkiről sem mondanak le azért, mert az átlagtól eltérő, vagy több figyelmet igényel. A végletekig központosított és uniformizált iskolarendszer helyett olyan iskolákat képzelünk el a közoktatás rendszerében, melynek legfőbb jellemzői a differenciált, személyre szabott oktatás; az interaktív és alternatív módszerek sokfélesége; az élményszerű és gyakorlati kompetenciafejlesztés; a kritikus és rendszerszemléletű gondolkodás és vitakultúra; az együttműködés és demokratikus döntéshozatal; az önkéntesség, közösségi részvétel. Ahhoz, hogy mindenki egyforma lehetőséget kapjon tehetsége és szorgalma függvényében képességei kibontakoztatásához, szükség van többek között az iskolarendszerünkben erőteljesen érvényesülő korai szelekció visszaszorítására is. 

4. Szükségét látják-e a természettudományok oktatását szabályozó kerettanterv  megváltoztatását, a PISA jelentés ismeretében? Miként kívánják a STEM (science, technology, engineering, mathematics) pályák népszerűségét növelni a fiatalok, különösen a lányok körében? A 2015-ös PISA felmérés a diákok kollaboratív problémamegoldó képességét is mérni fogja, Önök szerint hogyan kellene erre felkészítenie a diákokat az oktatási rendszernek?

Az LMP a PISA jelentéstől függetlenül szükségesnek tartja a Nemzeti alaptanterv és a ráépülő kerettantervi rendszer átgondolását, megváltoztatását. Az LMP olyan gyerekekre fókuszáló innovatív oktatási rendszert akar, ahol a legfontosabb cél, hogy az átadott ismeretanyagot a gyerekek használni is tudják. Az LMP a tantervek kidolgozásakor garantálná a 21. századi igényekkel szinkronban lévő tantárgystruktúrában az ökológiai ismereteket, a fenntartható fejlődést, a korszerű közgazdasági, politikai ismereteket átadását is. 

5. A genetikailag módosított növények (GMO) termesztésének tiltása a kevés kérdések egyike, amiben a felszínen teljes egyetértés mutatkozott a jelenlegi Parlamentben. Ugyanakkor nem világos, melyik párt, milyen megfontolásból állt ki a tiltás mellett. Önök szerint létezik-e olyan a priori ok, ami a génmódosítással előállított növényfajtákat veszélyesebbé teszi, mint a “hagyományosnak” tartott módszerekkel (hibridizáció, radioaktív nemesítés, protoplaszt fúzió) létrehozott fajtákat? Ha igen, kérjük nevezzék meg ezeket az okokat, ha nem, akkor milyen egyéb (gazdasági, társadalmi, stb.) megfontolás miatt ellenzik a GM növények termesztését?

Létezik ilyen ok: a génmanipuláció során átlépnek olyan ökológiai gátakat, amelyek egyébként megakadályozzák, hogy bizonyos génkonbinációk a természetben előforduljanak. Emiatt a GMO-k olyan környezeti kockázatot hordoznak, ami természetes úton nem alakulna ki. A potenciális környezeti és egészségügyi hátrányok - amelyekben az egész társadalom osztozik - sokkal nagyobbak az eddig dokumentált, esetleges és csak egy szűk gazdasági körnél jelentkező előnyöknél, a társadalom szempontjából ez rossz üzlet. 

6. Az Alaptörvény X. cikkelye értelmében “Magyarország biztosítja a tudományos kutatás szabadságát”, illetve “tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” A közelmúltban azonban mégis előfordult, hogy kutatókat tudományos meggyőzdésük miatt vegzáltak. Popp Józsefet, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató-helyettesét a BBC Science Focus-nak adott interjúja miatt kirúgták, és legtöbb kutatóintézet esetében államilag elrendelt GMO-nyilatkozat stop van évek óta érvényben. Kormányra kerülésük esetében, milyen garanciákkal biztosítanák, hogy a tudományos véleménynyilvánítás szabadsága, vagyis az Alaptörvény X. cikkelye a jövőben ne sérüljön?

Államilag elrendelt nyilatkozati tilalmat semmilyen tudományos témában nem támogatunk és nem tartunk elfogadhatónak. Ugyanakkor a pro GMO intézmények állami forrásokból finanszírozott, egyoldalú, a kockázatokat figyelmen kívül hagyó propagandakampányait sem kedveljük.

7. Az ENSZ égisze alatt működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése (AR 5) szerint a Kárpát-medencében 2050-ig másfél, az évszázad végéig pedig valószínűleg több mint két fokkal nőhet az átlaghőmérséklet. Mindez természetesen Magyarország klimatikus adottságait is érinteni fogja. Milyen intézkedéseket hoznának a következő kormányzati ciklus során, hogy az országot felkészítsék a klímaváltozás várható mellékhatásaira?

Szükség van egy olyan átfogó klímaalkalmazkodási stratégiája, amely az összes szakpolitikai területen (mezőgazdaság, közlekedés, építésügy, szabványügy stb.) konkrét cselekvési tervekre fordítható le. Egy ilyen stratégia alapjait már kidolgoztuk.

8. Számos nyugat-európai ország nem működtet a hazaihoz hasonló kötelező védőoltási rendszert. Mivel ennek következtében sok nyugati ország járványügyi helyzete lényegesen rosszabb is mint Magyarországé, így ott egyes hangok a szigorítást javasolják, míg hazánkban néhány csoport épp ellenkezőleg, a kötelezőség enyhítéséért lép fel. Mi az Önök véleménye e kérdésben, milyen álláspontot foglalnak el az egyéni szabadságjogok és a közösség érdekeinek eme ütközésében?

Az LMP a kötelező védőoltási rendszer magyarországi gyakorlatán nem változtatna, nem enyhítenénk rajta.

9. Az utóbbi években Magyarországon is egyre nagyobb teret nyertek a nem bizonyított hatású, mégis igen népszerű ún. alternatív gyógyászati technikák, mint a kínai orvoslás, vagy a homeopátia. Mi a véleményük ezekről, szükségesnek tartanak-e további szabályozást ezen a téren? A Magyarországon forgalmazott homeopátiás készítményeken (a releváns EU-s és az azt alkalmazó OGYI szabályozásnak megfelelően) nem lelhető fel terápiás javallat, azonban számos gyógyszertárban rengeteg reklámanyag található, amelyeken viszont explicit felhasználási javaslatok szerepelnek. Ön szerint ez elfogadható eljárás, vagy törvényalkotó szándékával ellentétes, szabályozás-kijátszás?

10. Az utóbbi évtizedben Magyarországon jelentős előrelépés történt a hulladékfelhasználás terén, de még így is jelentősen elmaradunk az európai átlagtól. A városi hulladék több mint kétharmada kerül hulladéklerakókba, kevesebb mint 20%-a hasznosítódik újra és mindössze 5%-a komposztálódik. Az EU számos országában 10% alatt van a hulladéklerakóba kerülő háztartási szemét aránya, és 20-30% körül a komposztált hulladéké. Az Európa 2020 program keretszámai szerint az évtized végére Magyarország is hulladékának minimum felét kellene újrahasznosítsa. A következő kormányzati ciklus során milyen további intézkedéseket terveznek, hogy ez elérhető legyen?

Az Orbán-kormány szétverte a korábban létező, sok hibával de javuló hatékonysággal működő hulladékgazdálkodási rendszert, és egy drágább, egyelőre kevésbé hatékony, állami túlsúlyú szisztémát állított a helyére, jelentős piaci átrendezést is végrehajtva. Egy új kormánynak azonnal revízió alá kell vennie ezt a gyakorlatot, létrehozva egy szektorsemleges, a kezelési célok teljesítésére koncentráló szabályozást, és bevezetve a kötelező visszaváltást az egyutas csomagolások és a jelenleg termékdíjas hulladékok esetében is.

11. Az utóbbi években számos olyan intézkedésre került sor, amely során az állam természetvédelmi területek, nemzeti parkokhoz tartozó területek haszonbérletéről döntött (a 2012-es Új Földtörvény révén), vagy épp halászati kérdésekben hozott határozatot. Mi az Önök álláspontja, elképzelése a magyarországi természetvédelmi területek hasznosításáról, illetve a természetvédelem, hal- és vadgazdálkodás jövőjéről? Milyen célokat kell ezeknek a tevékenységeknek szolgálniuk? Milyen szerveknek kellene ezen célok elérésének teljesülését felülvigyáznia? 

A kezelésnek, és minél nagyobb mértékben a tulajdonlásnak is a nemzeti parkoknál kell lennie, a hasznosításnak pedig elsődlegesen a természetvédelmi célok teljesülését (például a legeltetésnek a gyep jó ökológiai állapotának fenntartását) kell szolgálnia. A bérbe adott nemzeti parki területekből most pártközeli hűbérbirtokok épülnek, Kishantos vagy a Hortobágy esetében nyilvánvalóan az ökológiai célokat háttérbe szorítva. Elsődlegesen egy olyan önálló minisztériumra lenne szükség (megerősített hatósági intézményrendszerrel), amely az összes környezeti elem fölött felügyeletet gyakorol, a víztől az erdőkig. A környezeti javak haszonbérbe adásánál kizárólag természetvédelmi szakmai szempontok érvényesülhetnek, akár a gazdasági érdekek hátrányára is, a politikai szempontokat pedig teljesen ki kell zárni a döntésekből.

12. Ismertetné az Önök programjának a gazdaság fenntartható fejlődésének elősegítésére vonatkozó részeit? 

Célul tűztük ki a gazdaság közösségi és fenntartható fejlesztését, vagyis azt, hogy a helyi beruházások a helyi közösségek és vállalkozások megerősödésével együtt valósuljanak meg, a helyben élők számára jelentsenek jövedelmet, miközben a fenntarthatóságot szolgálják a kiszolgáltatottság helyett – mert csak így lehet válságálló, tartós munkahelyeket lehet teremteni.Szövetséget kötöttünk a hazai kisvállalkozókkal: véget vetünk annak a politikai kultúrának, mely szerint a minisztériumokban tudják mi a legjobb egy adott településnek és a helyben működő gazdasági szereplőnek. Megalomán központi projektek helyett a helyi körülményekhez illeszkedő, a helyi szereplők együttműködésében, részvételével és érdekében megvalósuló gazdaságfejlesztési kezdeményezések megvalósítását támogatjuk. 

Területileg célzott pénzügyi alapok felállításával több százmilliárd forintot különítenénk el munkahelyteremtő helyi kezdeményezések megvalósítására. A fenntartható helyi és közösségi gazdaságfejlesztésre fordítható többlet támogatások forrását a környezetszennyező tevékenységekre kivetett ún. zöld adók jelentenék.

Bátorítjuk azon közösségi kezdeményezéseket, amelyek a városi és vidéki térségek lokálpatrióta fejlesztésének inspirálói lehetnek. Hitünk szerint, az együttműködő helyi kis- és középvállalkozások együtt versenyképesek lehetnek bármilyen nagy céggel. Ha egy ilyen gazdasági együttműködés jól működik, a benne szerveződő vállalkozások több munkahelyet teremtenek és adót fizetnek, ami mindenkinek az érdeke. Ezek az együttműködések az egyes térségek között, sőt, határokon átívelően is működhetnek, és a tapasztalatok szerint megfelelően fejleszthetők az alábbi eszközökkel:

- párbeszéd, kapcsolatépítés és piacfejlesztés elősegítése

- közös beruházások, kutatási és fejlesztési tevékenységek ösztönzése

- képzési programok támogatása

A jelenleg szerteágazó intézményrendszer átalakításával egyablakos eljárást hozunk létre annak érdekében, hogy mindenki tudja, hova fordulhat, ha munkahely-teremtési, gazdaságfejlesztési beruházási szándéka van.

Minden szinten ösztönözzük úgy a munkahelyteremtést (100% járulék kedvezmény), mint az új termékek, technológiák és eljárások kutatását, fejlesztését és elterjesztését. A helyi adottságokra és szellemi közösségekre építő kreatív iparágak (pl. szellemi alkotások, kézművesség, formatervezés, szoftverfejlesztés, kulturális és oktatási tevékenységek, kutatás, fejlesztés, tanácsadás stb.) erősítése kitűnő eszköze a vidéki városok mikro- és kisvállalkozások fenntarthatósági követelményeknek is megfelelő fejlesztésének, mert:

• a gazdasági szerkezet változását az anyag-, energia- és tőkeigényes iparágak felől a tudásra alapozott, szellemi alkotásra irányuló iparágak felé tereli

• nem az olcsó termelési módokkal, hanem az egyedi, magas hozzáadott értéket képviselő, innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal szeretnénk helytállni a versenyben

• az egyedi termék előállítása és hasznosítása kvalifikált munkaerőt hoz létre, és más fejlett gazdasági ágakat is vonz, támogatja az innováció terjedését, pezsgő, 

kreatív környezetet és imázst teremt, amely nemcsak helyben tartja, de vonzza is a tehetségeket

• a rurális területek és a hagyományos tevékenységeket végzők a helyi adottságokra építő kulturális és tájjellegű termékeikkel és szolgáltatásaikkal kapcsolódhatnak be a kreatív gazdaságba. Az ún. „Kézműves Kártya” bevezetésével a kézműves tevékenységet végző magánszemélyek ugyanazon adó és járulék kedvezményekben részesülnének, illetve egyszerűsített nyilvántartási szabályokat élveznének, mint a mezőgazdasági őstermelők. 

Mivel úgy látjuk, hogy az ország fenntartható fejlődésének alapja az egészséges, jól képzett és motivált munkaerő, vagyis a humán tőkébe való beruházás: kétszeresére növelnénk az oktatásra fordítható pénzösszeget. A sokakat érintő, munkavállaláshoz kapcsolódó lakhatási és mobilitási problémák megoldása érdekében javasoljuk a lakbértámogatásoknak az adómentesen adható munkáltatói juttatások körébe vonását, továbbá kezdeményezzük a munkába járáshoz igénybe vett közösségi közlekedés ÁFA kulcsának csökkentését.

A hosszú távon sikeres városok és régiók munkavállalókat vonzó ereje a rekreációra alkalmas környezet is, ezért javasoljuk a közösségi terek, „főutcák”, barnamezős területek és zöldfelületek megújítását, a településeken akadálymentes, sportolásra is alkalmas sétányok kialakítását, továbbá a vendéglátás, a szórakoztatás és az ökoturizmus szolgáltatási kínálatának bővítését, a szabadidő gazdaság kiemelt fejlesztését. Visszaállítanánk az üdülési csekk adómentességét.

13. Magyarország jelenlegi ~1100 PJ/év primerenergia felhasználása a villany (350-400 PJ/év), hő (350-400 PJ/év) és üzemanyag (250-300 PJ/év) között oszlik meg. Álláspontjuk alapján milyen változások várhatók ebben a primerenergia-felhasználásban, a következő évtizedben? Milyen megújuló, atom-eredetű és fosszilis energiaforrások felhasználásával biztosítanák a három terület energiaigényét? Milyen energetikai fejlesztéseket terveznek ehhez?

Hivatkoznánk arra a Századvég-kutatásra, amely szerint a magyar energiafelhasználásban másfél Paksnyi megtakarítási lehetőség van az energiahatékonyság növelése révén, és energiahatékonysági illetve megújulós programokkal a jelenlegi, jobbára fosszilis és atom-alapú energiafogyasztás 50 százaléka kiváltható. Álláspontunk szerint a magyar energiafelhasználás 1000 PJ/köróli szinten stabilizálható, a megújulók jelentős részarány-

növelésével, és az atomenergiának a régi paksi blokkok üzemidejének lejártát követő fokozatos kivezetésével. Jelentős potenciálnövekedési lehetőséget látunk a mezőgazdasági biomassza-biogáz, a geotermikus energia (fűtőművek), a szélenergia és a lakossági napenergia-hasznosítás területén.

+1. Az utóbbi években egyre több támogatót tudott maga mögött az a mozgalom (Open Data), amely célja, hogy az állam minél több (nyers) adatot bocsájtson az arra kíváncsi állampolgárok részére, ezzel is biztosítva saját működésének átláthatóságát. (Lásd data.gov, vagy data.gov.uk.) Magyarországon eleddig nem született hasonló kezdeményezés. Támogatnák-e, hogy hasonló adatokat a magyar állam is közzé tegyen? Ha igen, milyen konkrét intézkedésket hoznának ennek megvalósítására?

Az aktív információszabadság viszonylag magas szintjét biztosító online közzétételi követelmények végrehajtásában a minisztériumokat és a többi állami szervet is súlyos mulasztások terhelik. Ezt a helyzetet a közzétételi követelmények kikényszerítésével feltétlenül felszámolnánk, de ennél többre van szükség: az aktív információszabadságról szóló törvényi szabályok mellett az online közzétételről szektorális törvények is rendelkeznek: ezeknek a követelményeknek a számát és a közzétett adatok körét nagyságrendekkel bővítenénk.

A közérdekű adatot kezelő szervnek – kérés nélkül is – rövid határidőn belül tematikusan kereshető, regisztrációhoz nem köthető, egységes elvek alapján kialakított online felületen hozzáférhetővé kellene tennie pl. a KEHI- és ÁSZ-jelentéseket, megállapításokat; az egyedi támogatások odaítélése során alkalmazott szempontokat, a támogatási szerződéseket, a közbeszerzési ajánlatokat, illetve a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket, a közbeszerzési pályázati eredmények, valamint a mérlegelési döntések indokait; az állami és önkormányzati vagyon értékesítésére, működtetésére, hasznosítására kiírt pályázatokat, pályázati eredményeket és indokolásukat, megkötött szerződéseket, valamint összeghatár nélkül az állami szervek által kötött egyéb visszterhes szerződéseket. 

Átláthatóvá kellene tenni a jogalkotási folyamatot, fel kellene fedni a törvényalkotás érdekhátterét. Életet kell lehelni a Közadatkereső Rendszerbe, javítani kell a kívánt adatok megtalálását segítő tájékoztatás szintjét. A polgárok így kerülhetnek abba a helyzetbe, hogy ténylegesen ellenőrizni tudják a közjavak felett diszponáló vezetők magatartását, a közpénzek felhasználását.Az aktív információszabadságot előíró jogszabályok megsértése ma jószerivel szankcionálatlan. Részben a közérdekű adatok nyilvánosságát ma is védő tényállás kiegészítésével, részben új büntetőjogi tényállás bevezetésével büntetőjogi következményt vonna maga után a jövőben, ha valaki nem tesz eleget közzétételi kötelezettségeinek, illetve ha valaki súlyosan megszegi az üzleti kapcsolatrendszere átláthatóságára vonatkozó jogszabályokat. Emellett – fegyelmi szankciók által vagy más, hatékony módon – a kisebb súlyú jogsértések esetén is biztosítani kellene a nyilvánossági követelmények nemteljesítéséért való személyes felelősség érvényesítését.



  • Hírek
  • Bankszámla