Az itthoni szmog még a londoninál is rosszabb
Évtizedek óta nem tapasztalt szmog mérhető Anglia déli részén, ezzel a hírrel van tele a világsajtó, ám Magyarországon idén ennek többszörösét is mérték. Putnok veri Londont és Párizst is.
A brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium (DEFRA) csütörtökön közölte, hogy a fővárosban és környékén működő észlelőállomásai a nullától tízig terjedő skálán a tízes, vagyis a legmagasabb szennyezettségi értéket mérték. London felett egész nap szürkés szmog lebegett. Az egyik legfőbb londoni turistalátványosság, a belvárosban emelkedő, 309,6 méter magas, Shard nevű felhőkarcoló tetején berendezett kilátóról, amiből tiszta idő esetén a tengerig is ellátni, csütörtökön a földfelszín is alig látszott.
A fő gondot itt is a szálló por jelenti, pont úgy, mint Magyarországon. A legmagasabb mért érték 102 mikrogramm/köbméter volt Londonban, a kensingtoni mérőállomáson.
A Légszennyezés.hu szerinte Magyarországon ennél rosszabb a helyzet. Az elmúlt fűtési évben
Debrecenben 247 mikrogramm/köbméter értéket mértek,
Nyíregyházán 187 volt a csúcskoncentráció. Az alig nyolcezer lakosú Putnokon február 1-én 146 mikrogramm/köbméter volt a PM10 napi átlagkoncentrációja. Miskolcon 115 mikrogramm volt a tavalyi rekordérték, Szegeden pedig 102, éppen annyi, mint most Londonban.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat térképe szerint Budapesten néhány helyen most is meghaladja az egészségügyi határértéket a kisméretű részecske szennyezés. Az Erzsébet téri mérőállomáson 66 mikrogramm/köbmétert mértek, ami 132 százaléka a határértéknek. Az Időkép grafikonján is látni, hogy az elmúlt időszakban a szennyezés többször is meghaladta az egészségügyi határértéket.
Az OMSZ szerint az egészségügyi határérték tartós egészségkárosodást nem okoz, de az emberi egészség védelme miatt a jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani. Elérése és túllépése veszélyes légszennyezettséget eredményez. Tájékoztatási kötelezettsége van a hatóságoknak, ha két egymást követő napon a porszennyezés eléri a 75 mikrogramm/köbmétert.
A levegőben előfordulnak folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő.