Tartsd meg az űrhajód, te mocskos állat

2014.04.08. 13:33
Az Egyesült Államok mostanában igencsak fúj Oroszországra a krími tevékenység miatt, és úgy tűnik, hogy ez az ellenségesség az űrben is terjed. A múlt héten kiszivárgott egy dokumentum a NASA-tól, amiből kiderült, hogy felfüggesztik az együttműködést Oroszországgal a krími megszállás miatt. A bojkott a legfontosabb orosz-amerikai űrprogramot - a Nemzetközi Űrállomást - nem érinti. A New Scientist készített egy összeállítást arról, hogy milyen fennakadásokat hozhat ez a döntés az űrprogramban.

Mi lesz most a közös programokkal?

Néhány kisebb projektre hatással lehet a konfliktus, például a NASA tesztrepüléseire az orosz szélcsatornákban, esetleg a Curiosity Mars-járó orosz eszközeinek használatára – mondta Scott Pace, a washingtoni Űrpolitikai Intézet igazgatója. A szóban forgó szenzor egyébként a DAN (Dynamic Albedo of Neutrons), amivel a vizet kutatják, fél méterrel a bolygó felszíne alatt. Nem tudni, hogy az ehhez kapcsolódó projektek hol tartanak, mert a tevékenységek listáját nem hozták nyilvánosságra.

A Nemzetközi Űrállomást (ISS) elvileg nem érintik a változások. A Fehér Ház sajtótitkára, Jay Carney már az április 3-i sajtótájékoztatón elmondta, hogy számos olyan tevékenységet érint viszont a kérdés, amiket egyébként is eseti alapon kell elbírálni.

Érintheti az ellentét az ISS-t is?

Marcia Smith, a Space and Technology Policy Group elnöke szerint az űrállomás biztonságban van. A két ország űrkutatása kölcsönösen függ egymástól, és a NASA-nak nem lenne elég erőforrása a működés biztosításához.

Ha úgy döntenénk, hogy felfüggesztünk minden tevékenységet az ISS-en, az egyben a létesítményeink leállítását is jelentené.

– jegyezte meg Smith.

Történt már hasonló korábban?

Mivel az USA és a Szovjetunió már a hidegháború idején is folytattak közös űrtevékenységet, nyilván nem ez az első hasonló eset a történelemben. Az 1980-as évek elején például az amerikaiak úgy döntöttek, hogy nem újítják meg az együttműködési terveket a szovjet Szaljut űrállomással kapcsolatban, mivel ekkoriban hirdettek statáriumot Lengyelországban. Hasonló ellentétek akadályozzák a NASA és a kínai űrügynökség együttműködését is.

Miért döntött így a NASA?

Fontos kiemelni: nem a NASA hozta meg ezt a döntést. Az ilyen döntésekért a kormány a felelős.

– mondta Smith.

A döntést valóban a Fehér Ház hozta meg, és nemcsak az űrügynökséget, hanem számos kormányhivatalt érint, többek közt a Külügyminisztériumot is.

A reakciók azt mutatják, hogy a világűr még mindig fontos szimbólum az embereknek.

– mondta Pace, aki szerint a NASA döntése iránti érdeklődés sokat elmond arról, hogy érzünk az űrrel kapcsolatban, mint az, ami a következő napokban történhet.



  • Hírek
  • Hírek