Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Virgil
-1 °C
5 °C

A korai tavasz több balesetet jelent

2014.04.28. 14:58

Ha korán beköszönt a tavasz, akkor több baleset történik az utakon, ez idén is így volt, írja a Webbeteg. Az első negyedévben közel 3000 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 11 százalékkal több, mint 2013 hasonló időszakában. Elkészült Magyarország útjainak kockázati térképe, amely fontos jelzés az autósoknak, figyelve a baleset-megelőzésre.

Elkészült Magyarország útjainak kockázati térképe. Az uniós finanszírozású SENSoR (Biztonságos utak a délkelet-európai régióban) projekt keretében összesen 15 ezer kilométernyi útszakasz kockázatbecslését végezték el. A térkép elkészülte csak az első lépés, a következő feladat, hogy a közútkezelőknek és az önkormányzatoknak olyan javaslatokat tegyenek, amik megoldást jelenthetnek a térképen látottakra.

Kockázati térkép

Magyarországon összesen 2918 kilométernyi útszakaszt vizsgált a Közlekedéstudományi Intézet a SENSoR partnereként. A szakemberek összevetették az egyes szakaszok forgalmi adatait a baleseti statisztikákkal. A zölddel jelölt utak az ott elszenvedett balesetek alapján alacsony kockázatúak, és ahogy sötétedik a szín, úgy nő a kockázat is.

A főváros környékén például az M0-ás körgyűrű zöld. Viszont itt is adódik piros, sőt fekete útszakasz is bőven. A 2-es út körülbelül a Vác-Nagyoroszi szakaszon, a 3-as út egész Pest megyei szakasza (Gödöllőtől majdnem Hatvanig) és a 4-es úton Szolnok előtt érdemes nagyon vigyázni. A 3-as út Miskolc után szinte teljes egészében piros és fekete (ahogy a Pest megyei szakasza volt), sőt az 4-es és a 41-es úton is érdemes vigyázni a határátkelők felé. Az 4-es út például végig piros és fekete Záhonyig.

Nyugat-Magyarországon a 6-os úton, Pécs után találhatjuk a leghosszabb fekete szakaszt. Pécstől kezdve, egyetlen rövid narancssárga szakaszt kivéve, Barcsig magas kockázatú a 6-os út. Nem jó a helyzet a Székesfehérvár-Győr-Szombathely háromszögben sem, bár mindenképpen kevesebb fekete szakaszt látunk, mint az ország többi részén.

A felmérések alapján a magyar autópályák jó minőségűek és alacsony kockázati besorolásúak. Ezek a térképek elsősorban a közútkezelőknek, az önkormányzatoknak, az autósoknak segítenek a megelőzésben. Amennyiben tudjuk egy útszakaszról, hogy az kiemelten veszélyes, hetente történik közlekedési baleset, akkor vizsgálják meg a szakemberek, mit lehet tenni ellene, hogyan lehet csökkenteni a veszélyforrást, szükség lehet pl. forgalomkorlátozásra, körforgalom kiépítésére, az útszakasz fejlesztésére. A mentők is figyelemmel kísérik ezeket a változásokat, mert kiemelkedőnek tarják a balesetmegelőzést.

Idén több a baleset

A rendőrség által gyűjtött legfrissebb előzetes baleseti statisztikai adatok alapján 2014 első negyedévében (január és március között) összesen 2996 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 11 százalékkal több, mint 2013 hasonló időszakában. Ha a baleseteket súlyosságuk szerint csoportosítjuk, kiderül: a halálos kimenetelű balesetek száma 2013-hoz viszonyítva 27 százalékkal emelkedett, 2004-hez viszonyítva azonban 50 százalékos csökkenés tapasztalható (242-ről 121-re).

A súlyos sérüléses balesetek számában az elmúlt évhez viszonyítva 18 százalékos emelkedés (753-ról 890-re), míg 2004-hez képest 34 százalékos csökkenés figyelhető meg. A könnyű sérüléses balesetek esetében hasonló jelenséget figyelhetünk meg. Az előzetes adatok alapján a 2013. első negyedévi 268 fővel szemben 2014 első három hónapjában 14 százalékkal többen okoztak személysérüléses közúti közlekedési balesetet szeszesitaltól befolyásolt állapotban.

A balestek okai

Amennyiben az okokat nézzük, az erőhatásoktól és a biztonsági berendezésektől függően nagyon változatos a kép. A korszerű személyautók jobban védik az utasokat, mint egy 20 évvel ezelőtti konstrukció, azonban ez csak akkor igaz, ha az utasok használják a biztonsági övet, a gyerekülést – mondja Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és pr igazgatója.

Amennyiben használta az utas a biztonsági felszerelést, akkor elkerülhető a kirepülésből származó súlyos sérülés, ugyanakkor a biztonsági öv egy komolyabb erőnyomásnál mellkas-sérülést okozhat. A korszerű személyautók előnye a fokozott biztonság, hátránya pedig a dinamikus menet tulajdonság (eleve gyorsabb, agresszívebben gyorsul). Éppen ezért a gyorshajtás a közúti balesetek legfőbb oka, emellett a fáradtság miatti elalvás, elbóbiskolás is jellemző, illetve a zéró tolerancia ellenére gyakori az ittas vezetés, ráadásul volt már rá eset, amikor felmerült a kábítószeres befolyásoltság gyanúja is.

A statisztikákat figyelve: a közlekedési balesetek főbb okaiban és okozóiban az elmúlt évekhez képest nem történt érdemi változás. Első helyen az abszolút és a relatív gyorshajtás (873 eset), másodikon az elsőbbség meg nem adása (792 eset), harmadikon pedig az irányváltoztatási, haladási, és bekanyarodási szabályok megsértése (412 eset) áll.

A személysérüléses közúti balesetek 65 százalékát személygépkocsi vezetők, 10 százalékát tehergépjármű vezetők, szintén 10 százalékát pedig kerékpárosok okozták. A gyalogosok a közúti balesetek közel 8 százalékát idézték elő. Igazán elgondolkodtató adat, hogy a TISPOL (European Traffic Police Network) tavaly augusztus végi nemzetközi sebességellenőrző kampánya során Magyarországon három nap alatt több mint nyolcezer gyorshajtóval szemben indult eljárás.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport