Rafael
19 °C
33 °C

Először engedélyezték a mélytengeri bányászatot

2014.04.28. 09:46

Már régóta készülnek tervek a mélytengeri bányászatról, de most egy lépéssel közelebb került a megvalósulás: egy kanadai cég, a Nautilus Minerals megállapodást kötött Pápua Új-Guineával a tengerfenéken folytatott bányászatról. A cég azt tervezi, hogy rezet, aranyat és más értékes érceket fognak bányászni – 1500 méterrel a tenger felszíne alatt.

A mélytengeri bányászat ötlete már évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat, de a rettentő magas költségek és a bonyolult mérnöki feladatok miatt nem foglalkoztak vele komolyabban. A tengeri olaj- és gázvezetékek elterjedése viszont új lendületet adott a mélytengeritechnológia-kutatásoknak, és a nemesfémek világpiaci ára is növekedésnek indult.

A környezetvédelmi aktivistáknak viszont nem tetszik a dolog. Szerintük a bányászat teljesen tönkretenné az óceán élővilágát, és a beavatkozás maradandó károkat okozna.

Hogy lesz arany a forró vízből?

A Nautilus már a kilencvenes években szemet vetett az ország tengeri ásványkincseire, de hosszú vitákat folytattak a kormánnyal a műveletek feltételeiről. A mostani megállapodás szerint Pápua Új-Guinea kormánya 15 százalékos részesedést kapna a bányászat után; ezért cserébe 120 millió amerikai dollárral támogatják a projektet.

A bányászat elsődleges célpontjai a tengerfenék hidrotermikus lyukai. Itt túlhevült, erősen savas víz tör elő a tengerfenékről, ami a sokkal hidegebb és lúgosabb tengervízzel keveredve értékes ásványi anyagokat hoz létre. Ezeknek igen magas az ásványtartalma, így sokkal hatékonyabban lehetne réz- és aranyérceket bányászni, mint a szárazföldön.

Mike Johnston, a Nautilus vezérigazgatója  aki egyébként nagyon elégedett a tárgyalások eredményével  elmesélte, hogy egy hőérzékelőt helyeztek el a tengerfenéken, ami másfél évig volt ott. Amikor kiemelték, az eszközt kiváló minőségű réz borította.

A Solwara–1 nevű bányát a tervek szerint robotokkal tárnák föl, amiket egy, a felszínen horgonyozó hajóról irányítanának. A legnagyobb robot, a Bulk Cutter 310 tonnát nyom. Ezzel törnék föl a tengerfenék legfölső rétegét, majd az érceket úgy szivattyúznák ki, mint az iszapot. Most, hogy megszületett a végleges megállapodás, a bányászat öt éven belül megkezdődhet.

A Greenpeace tiltakozik

Az új bányászati módszer nem tetszik a környezetvédőknek. Szerintük a tengerfenéken folytatott feltárások pusztító hatásúak, és a pontos hatásuk továbbra is ismeretlen. Richard Page, a Greenpeace munkatársa szerint a tengeri bányászat felhívhatja a figyelmet arra, hogy mekkora szükség lenne az óceánok védelmére.

Az óceánok mélyét még nem ismerték meg és térképezték fel, így nem is érthetjük pontosan, hogy a bányászat milyen károkat okozna az élővilágban. Csak az óceánok 3 százaléka és a nemzetközi vizek 1 százaléka áll védelem alatt, ezért az óceánok a Föld legveszélyeztetettebb helyei. Kétségbeejtő szükségünk lenne a a védett óceáni területek globális hálózatára.

– mondta Page.

A Nautilus nem tartja ennyire aggasztónak a dolgot. Johnson szerint a feltárások egy 10 futballpályányi területet érintenének, és több tanulmány is igazolta, hogy az élet 5-10 éven belül teljesen regenerálódna. Mint elmondta, a bánya kijelölt területétől egy kilométerre ugyanazok a tengeri élőlények élnek, mint a bányánál, ezért valószínű, hogy hamar helyreállna a természet rendje, miután befejezték a bányászatot.